Putyin az Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetések után a feleket a harci cselekmények beszüntetésére szólította fel a hegyi-karabahi konfliktusövezetben, humanitárius megfontolásból, valamint az elesettek holttestei és a foglyok kicserélése érdekében – közölte a Kreml.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján említést tett egy orosz–örmény–azeri külügyminiszteri találkozó előkészületeiről, de akkor azt mondta, hogy az időpontban még nem sikerült megállapodni. Hozzátette, Oroszország nemzeti alapon és a minszki csoport társelnöki minőségében is aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében, és haladéktalan tűzszünetet akar elérni, illetve azt, hogy a felek térjenek vissza a tárgyalásos folyamathoz.

A minszki csoport az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, orosz, francia és amerikai társelnöklettel 1992 óta közvetít a szemben álló felek között. Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a három ország egységesen közelíti meg a problémát, amit alátámaszt a három elnök október 1-jén és a három külügyminiszter hétfőn tett közös nyilatkozata.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, David Tonojannal és Zakir Hasanovval a hegyi-karabahi helyzetről.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988. február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület az 1992–1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el Azerbajdzsántól, 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki.

MTI