Zavargásokkal és lázadásokkal számol több szakértő is a globális élelmiszerhiány miatt
2022.08.24. 14:40
Világszerte több vállalat kockázatértékelési szakértői súlyos figyelmeztetéseket adnak ki a globális élelmiszerhiányra, amely más problémákkal együtt elkerülhetetlenül zavargásokhoz és lázadásokhoz vezethet – írta meg a DailyWire.
Laura Burns, a Willis Towers Watson munkatársa a mai állapotokat a 2011-es arab tavasz alatti felkelésekhez hasonlította. A Világbank nemrég azt közölte, hogy a rekordmagas élelmiszerárak „olyan globális válságot váltottak ki, amely további milliókat sodor mélyszegénységbe”.
Srdjan Todorovic, az Allianz Global Corporate & Specialty terrorizmus és ellenséges környezet megoldásokért felelős vezetője rámutatott a jelenlegi körülmények egyediségére.
Láttuk a mintát az elmúlt néhány évben, de ha megpróbálunk visszamenni a történelemben, a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetre, amelynek jelenleg globálisan tanúi vagyunk, valószínűleg nem találnánk hasonló példát.”
– mondta Todorovic.
Számos tényező vezetett el ehhez a globális élelmiszerválsághoz, többek között a hat hónapja tartó ukrajnai háború, az ellátási lánc problémái és a világméretű infláció. 2007-ben és 2008-ban a magas élelmiszerárak 48 országban vezettek zavargásokhoz és tüntetésekhez, és az árak ma már magasabbak, mint akkor voltak.
Emellett még a műtrágya költségei is megugrottak, emiatt Peruban és Görögországban is kimentek az utcára a gazdák megosztani a csalódottságukat.
Az ENSZ tisztviselői a műtrágya hiányára is figyelmeztetnek. Afrika régiói az ukrajnai háború óta 300%-kal megugrott árakkal kénytelenek megküzdeni.
A Világbank fenntartható fejlődésért felelős alelnöke, Jürgen Voegele áprilisban a következőt mondta:
Oroszország és Fehéroroszország adja a globális műtrágyaexport 20%-át. És ismétlem, a műtrágyaárak már a háború előtt is nagyon magasak voltak a magas olajárak miatt, a karbamid ára például már tavaly ténylegesen megháromszorozódott.”
Marsh szerint legalább 50 olyan ország van, amely gabonájának legalább 30%-át Oroszországtól és Ukrajnától szerzi be, köztük számos fejlődő ország Észak-Afrikában és Ázsiában – írja a The Wall Street Journal. Ilyen például Törökország, amely 2020-ban a búzájának mintegy 78 százalékát a két háborúzó országból importálta.
Úgy tűnik, hogy rövid távon sok nehézségre lehet számítani, de hosszú távon több stratégiát lehetne bevezetni a világ élelmiszertermelésének növelésére. A vállalatok azt is vizsgálják, hogy a társadalmi zavargások hogyan befolyásolhatják az üzletüket. Ugyanis ha néhány országban felkelések és zavargások alakulnak ki, az nem csak az adott területeket érinti, hanem ebben a globális gazdaságban továbbgyűrűzhet és hatással lehet a többi országra is.