Mint oly sok minden más, a román külpolitikai látókör szélesítése is a rendszerváltás után kezdődött. Az 1989-es forradalom után a román szocdemek érthetetlen módon Moszkva kegyeit keresték, akik bő egy évtizeden át hátulról igazgatták a fejlődőben lévő, modern román demokrácia mindennapjait.

A román történetírás soha nem törekedett a linearitásra, és az ok-okozati kapcsolatok felett sem lamentáltak sokat a nagy román hazafiak, ha történelemhamisításról volt szó, ezért most mi is ugrunk a történetben úgy 15 évet.

A kétezres évek közepén, az EU-csatlakozás előtt, de a NATO-tagság után Romániában eluralkodott az, ami az ilyen félfeudális, maffiakormányok kezében lévő államban eluralkodhat. Kitört a korrupció!

A korrupcióval két alapvető gond van: nem tesz jót az amerikai gazdaságnak, hiszen a tőkeerős amcsi és nyugati vállalatok óriási többletköltségek árán tudják kiszipolyozni mondjuk a román aranybányákat, kőolaj-finomítókat, energiahálózatokat, stb. A sor tetszőlegesen helyettesíthető bármely nemzetgazdasági szempontból létfontosságú stratégiai ágazattal.

Jenki barátaink tanultak a vietnami mezőgazdászok ellen viselt háborúkból, és úgy döntöttek, hogy ezeket a balkáni, a törzsi viszonyoknál két fokkal magasabb szinten lévő államalakulatokat nem szőnyegbombázással és napalmmal kell a jó útra téríteni, hanem műszóval élve:

Mit jelent ez?

Kezdetben a politikai elitre próbáltak ilyen-olyan eszközökkel hatást gyakorolni – kenőpénz, luxusprostik, stb. formájában. Mivel rájöttek, hogy ezek a román politikusok korruptabbak, mint egy szovjet mérlegképes könyvelő, ezért úgy döntöttek, hogy megfordítják a történelem menetét, és nem a politikusokat veszik meg kilóra, hanem a népet.

Kenyérrel és cirkusszal.

Kenyér: jönnek a tőkeerős nyugati vállalatok, akik éhbérért ugyan, de mindenkinek adnak munkát, aki nem politikus, jogász vagy bölcsész. (A bölcsészeknek még ők sem tudtak munkát adni.)

Térjünk rá a cirkuszra.

Egész nap rakodómunkásként gürizel mondjuk egy osztrák fafeldolgozó üzemben, és bárhogy is igyekszel, nem jutsz előre, már csak egy dologra vágysz: hogy másnak is ugyanolyan szar legyen, mint neked. A jenki felebarátaid segítenek, hogy ne érezd magad egyedül a szarban. Amúgy is segíteni kell a munkanélküli és ideológiát vesztett bölcsészek hadának, ezért a főtereken és a romkocsmákban tébláboló "humán értelmiségnek" nevezett masszából kiválasztják a legrátermettebbeket, lehetőleg olyanokat, akiket nem nehéz megvezetni, esetleg a hasznos idiótákat, majd meggyőzik őket azzal, hogy Románia dzsídípíje akkor hasít majd igazán, ha alámerülnek a bulvármocsokba, és az amúgy sem népszerű politikusokat lejáratják. 

Így nyújtva kellemes esti szórakozást a gyárakban güriző munkásoknak, és egyben így cserélik le a teljes román elitet. Az elitcserét természetesen egy DNA-nak becézett Korrupcióellenes Ügyészség végzi, aki ok nélkül mindenkire lecsap, néha az újságírók és a tévéstábok korábban érnek ki a gyanúsított házához, mint maga a rendőrség.

Renométól függetlenül szinte minden politikus letartóztatását élőben adják a televíziós csatornák, hiszen cirkusz is kell a népnek.

A nép, az istenadta nép pedig úgy érzi, hogy hamarosan minden jóra fog fordulni, hiszen a korrupt politikusokat most már lecsukják. 

Csakhogy itt szó sincs független igazságszolgáltatásról. Románia egy ügyészállam, (ajánlom ezt a remek cikket a mértéktartó New York Times hasábjairól)  ahol a titkosszolgálatok nemegyszer és bizonyítottan törvénytelen eszközökkel külföldi érdekeket is kiszolgáltak, saját állampolgáraik rovására.

A politikai tisztogatás most már elért egy kritikus szintet. A társadalom és a politikai elit lassan kezd immunissá válni a korrupcióellenes ügyészségre. Ma már nem hír, ha megvádolnak egy román politikust, a hír az, ha nem teszik meg.

Röviden: ha szobrot lehetne készíteni a cuckoldságról, akkor azt a mindenkori román elitről kellene mintázni. Gumigerinc lvl. 10000000.

Hosszabban: Amerika érdekei világosak: pénz, pénz és pénz. A világ legnagyobb fegyvergyártással rendelkező atomhatalma úgy tud pluszbevételekre szert tenni, ha régebbi, leselejtezett fegyvereit eladja a korábban – részben vagy teljesen – amerikai befolyás alatt álló államok részére.

Így Románia az elkövetkezendő időszakban 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket, és a bruttó hazai termék legalább két százalékát fordítja a következő évtizedben védelmi kiadásokra.

A hadsereg nyolc nagyszabású beruházási programot indít, ezek mindegyikének értéke meghaladja a százmillió eurót.

A legnagyobb összegért – csaknem négymilliárd dollárért – Románia Patriot rakétavédelmi ütegeket vásárol az Egyesült Államoktól.