Az Európai Ûrügynökség, az ESA űrszemetet megfigyelő hivatalának bejelentése szerint az uniós szervezet aktívan csatlakozik a Tienkung-1 kínai űrállomás lezuhanását megfigyelő  nemzetközi összefogáshoz.

Az EU-s szervezet vezetője, Holger Krag szerint a kínai űreszköz repülési pályájának geometriája alapján a Tienkung–1 űrállomás darabjai a .43. északi és déli fokok közötti zónában, Európában Spanyolország, Portugália, Olaszország, Bulgária és Görögország területére is zuhanhatnak majd.

Az uniós űrhivatali vezető szerint ugyanakkor a kínai űreszköz pontos földbe csapódásának egyelőre sem a helye, sem az ideje nem határozható meg pontosan. A roncsok földbe csapódásának a pontos helye alapvetően azért nem megjósolható, mivel a Tienkung-1 fölött a Kínai Ûrhivatal már 2016-ban minden irányítást elveszített. 

Az űrállomás bármikor a légkörbe zuhanhat, mivel már olyan alacsony röppályára süllyedt, ahonnan már egyre gyorsuló ütemben zuhan a Föld felé. Az is elképzelhető, hogy egy darabban zuhan le, de az sokkal valószínűbb, hogy több darabban fog földet érni, egyszerre több ország területén. 

Az űrállomás röppályája a zuhanás közben várhatóan többször is módosulhat attól függően, hogy a légkörbe érve jelentkező légnyomás és hő hatására éppen hol és hány darabra szakad majd szét a 8 tonnás irányítatlanul zuhanó szerkezet. 

A legrosszabb forgatókönyv szerint a zuhanó űrállomás darabjainak a becsült landolási helyszínei csak a legutolsó pillanatban válnak majd ismertté.

A korábbi űreszközök hasonló módon történő légkörbe való visszatérései alapján a Tienkung hajótestének nagyobbik része szénné ég majd a légkörbe való belépéskor, illetve mintegy 10-20, egyenként 100 kiló körüli darabja pedig eléri a földfelszínt. Ekkora daraboknak a földet érése akár komoly károkat is okozhat, ha az a szárazföldön történik. 

Hivatalosan januártól várható a  meghibásodott kínai űrállomás lezuhanása, azonban sokak szerint nem biztos, hogy a kínai hatóságok minden információt megosztottak  a világ nyilvánosságával a jelenleg 300 kilométer magasan repülő űreszközükkel kapcsolatban. A rossz nyelvek szerint a kínaiak nagyon sokáig titokban tartották, hogy elveszítették az uralmat a saját űrállomásuk felett, és emellett azt sem közölték senkivel, hogy egész pontosan milyen tevékenység zajlott az űrállomáson. 

Kína mindenesetre most szorosan együttműködik a zuhanó űrállomás ügyében mind az ENSZ illetékes szervezeteivel, mind pedig az összes űrhajózásban érintett nagyhatalom katonai és polgári szervezeteivel. 2015-ben még kicsivel 400 kilométer feletti magasságban tartózkodott az űrállomás, amely mostanra 300 kilométeres magasságra ereszkedett.

A Tienkung-1 jelenlegi röppályája a lakott szárazföldi övezeteket Chile déli részén, Argentinában valamint New York és Chicago, illetve Róma környékén érinti. A kínai űrállomás aktuális helyzete egy online helyzetmeghatározó oldalon folyamatosan megtekinthető.

Az űrhajózás történetében eddig már két hasonló nagy méretű irányítatlan űreszköz földet érés volt úgy, hogy bár mindkét nagy méretű űreszköz részben lakott területek fölött semmisült meg,  azonban szerencsére ennek ellenére sem történt személyi sérülés miattuk.

1991-ben a Szovjetunió 20 tonnás Szaljut 7 űrállomása a Földre zuhant, miközben még hozzá volt csatlakoztatva a 20 tonnás Kozmosz 1686 űrhajó. A szovjet űreszköz  Argentína fölött hullott darabokra,  Bermúdez Capitán városánál.

A NASA óriási 77 tonnás Skylab űrállomása pedig 1979-ben szintén teljesen ellenőrizetlen körülmények között zuhant a Földre. Az amerikai űrállomás néhány nagyobb darabja a nyugat-Ausztráliai Perth városa mellett ért földet.