Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Őry Mariann: „A kelet és a nyugat harca Magyarországnak sose jó”

Fodor-Horváth Zsófia

2022.03.13. 11:00

Akikre figyelni kell – Új sorozat a 888-on.

 

Ahogy megérkeztek az első hírek az orosz-ukrán háborúról, a közösségi médiát elárasztották a jóslatok, vélemények és álhírek – az óriási zajban kevés olyan hang volt, aki a higgadtságra, óvatosságra figyelmeztetett volna. Őry Mariann külpolitikai újságíróként pontosan tudja, mennyire fontos kételkedni, ő először olvas és aztán ír, miközben nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy mindenhez is ért. A narratívák harcának világában vállal felelősséget a gondolataiért, miközben azt is tudja: nem mindig kell túl komolyan venni magunkat, azon is lehet nevetni, amin inkább sírnánk. A háború sok mindent átkeretezett, ezekben az időkben a józan, megfontolt hangok azok: Akikre figyelni kell – ez a 888 új sorozata, főszerepben: Őry Mariann.

„Az információ is eszköz a hibrid háborúkban”

 

FHZS: Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, te voltál az egyik első, aki a higgadtságra és a kritikus gondolkodásra hívtad fel az olvasók figyelmét. Ebben az ingerekkel, információkkal elárasztott helyzetben hogyan lehet ezt megtenni, mire érdemes most figyelni?

Őry Mariann: Ha elsőként talán nem is, de mindenképpen fontosnak éreztem hozzászólni az eseményekre érkezett reakciókhoz. Alapesetben a külpolitikai eseményeknél érdemes különböző forrásokat is figyelni – keletit is, nyugatit is –, eltérő nézőpontokat megismerni. A jelenlegi óriási információs zajban azonban szinte lehetetlen mindennek utánamenni, rengeteg az ellenőrizhetetlen hitelességű hír. Legyenek kétségeink, mert ezekben a hetekben százszorosan igaz, amit egyébként is fontos figyelembe venni: az információ is eszköz a hibrid háborúkban.

 

Fotó: Purger Tamás, Magyar Hírlap

 

FHZS: Több, mint egy évtizede vagy külpolitikai újságíró, egy abszolút maszkulin világban érvényesülsz úgy, hogy elismernek és figyelnek arra, amit mondasz. Milyen skill-ek kellenek ehhez?

ŐM: Először is szerintem olvasni kell, mielőtt írunk. Megismerni egy témát, mielőtt véleményt mondunk. Nem kell egyébként mindenhez érteni, még ha újságírók közt elterjedt is, hogy sok mindenről legyenek felületes ismereteink. Amiről beszélünk, írunk, ahhoz viszont kellő háttér kell, hogy megalapozzuk a véleményünket, értékelésünket.

FHZS: Szerinted könnyebb lenne, ha férfi lennél?

ŐM: Nem láttam hátrányát annak, hogy nő vagyok és nem is tapasztaltam olyan ebből fakadó esetleges nehézséget, ami ne jelenne meg bármilyen más területen.

FHZS: A hagyományos, régi típusú újságírást képviseled. Hogy látod a tényeken alapuló és értékelvű újságírás jövőjét?

ŐM: Sokat változott a média az elmúlt években, ahogy az is, honnan, hogyan tájékozódunk – ezzel aligha mondok újat. Miközben egyre gyorsabban és egyre több mindent tudhatunk meg, egyre nehezebb is átlátni az összefüggéseket, a napi hírek mögött meglátni a folyamatokat, a nagyobb történetet. Ezért szerintem a jövőben is lesz igény arra, hogy a hírek mellé elemzést, háttereket, értékeléseket is adjunk.

FHZS: Kik tekintesz mesterednek és mit tanultál tőle?

ŐM: Az írásról, a tájékozódásról, általában véve a kritikus gondolkodásról sokat tanultam a szüleimtől és a gimnáziumi osztályfőnökömtől, Osztovits Szabolcs tanár úrtól, a sajtóban való felbukkanásomat pedig a bátyámnak, Máté T. Gyulának köszönhetem, akit többek közt a Magyar Hírlapból és a Demokratából ismerhetnek az olvasók, valamint a Pesti Srácoknál megjelent reggeli „Kávé mellé” blogja is nagyon népszerű volt. Gyuszitól sok minden más mellett megtanultam, hogy nem mindig kell túl komolyan venni magunkat, azon is lehet nevetni, amin inkább sírnánk, és alaposan kell ismerni, amiről véleményt mondunk.

„Magyarországon sokféle véleményt el lehet mondani anélkül, hogy kitörölnének érte a közéletből vagy megbüntetnének”

 

FHZS: Te mit adnál tovább a tanítványaidnak?

ŐM: Nem tanítok újságírást, de a rovatunkba érkező új munkatársaimnak is főleg az előbb már kifejtett tanácsokat szoktam mondani. Tájékozódjunk többféle forrásból, és ne akarjuk felületesen ismert témákban megmondani a tutit. Fontos az is, hogy tisztában legyünk a felelősségünkkel, tiszteljük az olvasót.

 

Purger Tamás, Magyar Hírlap

 

FHZS: Jól értesz a posztszovjet térséghez. Magyarázd már el nekünk légy szíves, hogy mi történik most Ukrajnában, mi a tét és mire megy ki a „játék”?

ŐM: Hiába foglalkozom sokat a témával, a bölcsek köve nincs nálam sem, és most a korábbiaknál is óvatosabb értékelésekre van szükség, hiszen nemcsak tévedni, elhamarkodottan ítélni könnyű, hanem a háború eleve nagyobb súlyt is ad a dolgoknak. A narratívák harca is zajlik, és szerencsére Magyarországon sokféle véleményt el lehet mondani anélkül, hogy kitörölnének érte a közéletből vagy megbüntetnének. Az biztos, hogy a tét óriási, hiszen ahogy sokszor elmondtuk és leírtuk, a kelet és a nyugat harca Magyarországnak sose jó – akár hidegháború zajlik, akár a bombák hullanak. Szerencsére a világban sokan egyetértenek abban, hogy nem szabad megkockáztatni egy világháború kialakulását, és itt óriási felelősség van a politikai vezetők vállán, hiszen akaratlanul is bele lehet sétálni egy háborúba.

„Egy felelőtlen vádaskodás, követelés vagy álhír futótűzként terjed, veszélyes Magyarországra és a kárpátaljai magyarokra is”

 

FHZS: Mikor lesz vége ennek az őrületnek? És mi lesz utána?

ŐM: Csak reménykedni lehet benne, hogy minél előbb eljutunk a békéig. Az biztos, hogy a probléma tartósan velünk marad és a most elmérgesedő helyzetnek egyelőre nem belátható geopolitikai átrendeződés is lehet a következménye.

FHZS: A háború fényében változott az április 3-i választások tétje?

ŐM: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, a stabilitás pedig kulcsfontosságú lesz a következő időszakban. Addig pedig a kampányban a sajtónak és a politikusoknak is figyelniük kell arra, hogy most sokkal nagyobb súlya van minden hírnek és véleménynek. Egy felelőtlen vádaskodás, követelés vagy álhír futótűzként terjed, veszélyes Magyarországra és a kárpátaljai magyarokra is.

 


Fotó: Purger Tamás, Magyar Hírlap

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére