2014 karácsonyán a HVG nevű balliberális lap úgy döntött, hogy „meghúzza a váratlant”, és címlapjára Gerard van Honthorst A pásztorok imádása című 1622-es festményét teszi.

De nem eredeti formájában, hanem átszerkesztve.

Mégpedig úgy, hogy az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti szereplők arcképét teszik, s ezzel a címmel látják el: Nagy Harácsony. A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak kivetnivalót az újság illusztrációjában.

Forrás: HVG

A Médiapiac.hu emlékeztet, hogy az ügy – alkotmányjogi panasz lévén – ezután került az Alkotmánybíróság elé, mégpedig kereken négy esztendővel ezelőtt.

A 2017-es indítvány először is azt idézi fel, hogy az átalakított képen Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori adóhivatali elnököt helyezték. Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték, a pásztorok helyett Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása szerepelt, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénz helyettesítette.

„A címlap minden újságosbódén, hirdetőoszlopokon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készültek” – olvasható a beadványban, amely megemlítette azt is: a címlap a keresztény szimbólumokat a vallásos érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként beállítva ábrázolta.

Az indítvány kitért a bíróságok álláspontjára is.

Eszerint az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék úgy döntött: a perbeli címlap tárgya a vezető politikusok magatartása, a pénzhez való viszonyulása volt, s az, hogy a lap a negatív értékítéletét egy korabeli, vallási tárgyú festmény jelképrendszerének felhasználásával jelenítette meg, nem sértheti az adott vallást, vallási közösséget.

A másodfokon döntés hozó Fővárosi Ítélőtábla egyebek mellett arra jutott, hogy az újság célja a politikusok és nem a vallás, illetve a vallási szimbólumok kifigurázása volt.

A portál emlékeztet, hogy a Kúria mint felülvizsgálati fórum – az indítvány szerint – azt rögzítette: a vitatott címlap alapvetően az ott ábrázolt közéleti szereplők, politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó éles véleménynyilvánítás volt, amelyet az érintettek közszereplőként tűrni kötelesek.

A kérdéses címlap ugyanis a Kúria szerint alapvetően azt fejezi ki: a szerzők véleménye szerint az ábrázolt személyek olyan magatartást tanúsítottak, amely úgy is értékelhető, hogy már-már vallásos áhítattal viseltetnek az anyagi gyarapodás, a vagyonszerzés és annak különböző lehetőségei iránt.

A beadvány szerint az ügyben sérült a vallásszabadság, a vallás szimbólumainak és liturgiájának tiszteletben tartását, közösségi térben való háborítatlan gyakorlását garantáló alapvető jog, mégpedig azért, mert a Kúria és az alsóbb fokú bíróságok elfogadták a lap érvelését, miszerint a címlapkép az érintett politikusok kritikájául szolgált, s nem volt vallásellenes célzata.

Most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy döntést hozzon az ügyben. A kérdés leginkább úgy fogható fel, miképpen viszonyul a véleménynyilvánítás szabadsága a vallásszabadsághoz.

A balliberális sajtótermékekben egyébként gyakran van példa kereszténygyalázásra.

Emlékezzünk vissza, a Népszava című újságban idén áprilisban megjelent Pápai Gábor karikatúrája, amelyen Müller Cecília tiszti főorvos a keresztre feszített Jézus mellett áll, és azt mondja:

Ez az alkotás egyébként még egy díjat is bezsebelt a MÚOSZ-nál.

Pápai Gábor Krisztus-gyalázó karikatúrája kapta a szakma díját

Pápai Gábor, a Népszava rajzolója botrányos karikatúráját ítélte az idei év legjobb rajzának a Magyar Újságírók Szövetsége karikaturista-szakosztálya.

888.hu