A magyar és az osztrák államfő a jószomszédi kapcsolat megőrzéséről biztosította egymást
888.hu - MTI
2020.10.30. 18:00
Ha nem is tudjuk meggyőzni egymást, de a szempontjainkat újra és újra mérlegre tudjuk tenni„, és ki tudjuk őket egészíteni, az nagyon jó előfeltétele a személyes, kölcsönös tiszteletnek és a jószomszédi viszonynak – mondta Áder János köztársasági elnök Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Bécsben.
A politikusok sajtótájékoztatóján Áder János azt emelte ki, hogy
fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot, mert így mérsékelni lehet a koronavírus-járványból eredő károkat mindkét országban.
Emlékeztetett arra, hogy Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere és harmadik legnagyobb befektetője. Rámutatott, hogy a járvány miatt a turizmusban súlyosak a veszteségek mindkét országban, Budapesten és Bécsben is a szállodák jelentős része „kong az ürességtől”.
Áder János kitért az Osztrák Néppárt és a Zöldek év elején köttetett kormánykoalíciós megállapodására, amelyben rögzítették, hogy Ausztria 2040-re klímasemleges akar lenni, tíz évvel korábban, mint ahogyan azt az Európai Unió tervezi.
A magyar államfő örömteli, dicséretes és ambiciózus vállalásnak nevezte ezt a törekvést, ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány kérdést is felvet.
Emlékeztetett:
1990 és 2018 között Ausztria nem csökkentette, hanem 10 százalékkal növelte az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben Magyarországon 30 százalékkal csökkent.
A kibocsátás mértéke Ausztriában egy emberre jutóan csaknem 9 tonna, miközben Magyarországon 6,5 tonna – tette hozzá. Megjegyezte, hogy nagy érdeklődéssel fogja figyelemmel kísérni a folyamatot annak reményében, hogy Magyarország is tanulhat belőle.
Áder János beszélt arról is, hogy évek óta véleménykülönbség van Magyarország és Ausztria között az atomenergia-használatot illetően.
Ausztria nemkívánatosnak tartja, Magyarország viszont a klímacélok teljesítése érdekében nélkülözhetetlennek véli – mondta.
Értem Ausztria állásfoglalását, de azt kérem, hogy értsék meg a magyar álláspontot is„, mert a két ország természeti adottságai mások
- mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon kevesebb az erdő, nincs annyi víz, így más megoldásokat kell keresni, hiszen egyszerre kell a környezeti és klímaszempontokat, valamint a lakosság és az ipar igényét is kielégíteni.
Ha nem is tudjuk meggyőzni egymást, de a szempontjainkat újra és újra mérlegre tudjuk tenni”, és ki tudjuk őket egészíteni, az nagyon jó előfeltétele a személyes, kölcsönös tiszteletnek és a jószomszédi viszonynak
- mondta Áder János.
Alexander Van der Bellen azt hangsúlyozta, hogy sokszínű és szoros politikai, kulturális, valamint történelmi kapcsolat fűzi össze a két országot.
Ausztriában mintegy ötvenezer magyar állampolgár dolgozik, elsősorban az egészségügyben és a turizmusban. Osztrák vállalkozók pedig részt vesznek a Zalaegerszegen épülő ZalaZone tesztpálya projektjeiben – mondta.
Hozzátette, hogy a jó együttműködés fontos és lényeges, eddig az egyeztetésekkel sikerült jól megoldani a határon átnyúló kérdéseket.
Kiemelte, hogy
mindkét ország érdeke, hogy a közös jövőt ne csak „valamilyen Európai Unióban” lássuk, hanem az erős EU-ban.
Meggyőződésének nevezte, hogy mindkét ország hozzá tud járulni az integráció mélyítéséhez a határon átnyúló együttműködések révén, a válság idején is.
Az osztrák államfő kiemelte, hogy a járványhelyzet az elmúlt hetekben „élesedett” Ausztriában is, így a további terjedést ismét keretek közé kell szorítani.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a szövetségi kormány a szociális partnerekkel jelenleg is tárgyal a leendő intézkedésekről, amelyeket a hétvégén jelent be a kormány.
Az intézkedések célja az, hogy a kórházak ne legyenek túlterheltek
- tette hozzá.
Szintén kérdésre válaszolva mondta azt is a csütörtöki nizzai terrortámadás kapcsán, hogy Ausztria sem fogja megengedni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága gyengüljön vagy akadályba ütközzön.
„Minden fanatikusnak, mindegy milyen irányból” tudatában kell lennie ennek – mondta, hozzátéve, hogy
Ausztria szolidaritását fejezte ki Franciaországgal.
Áder János arra a kérdésre, nem sajnálja-e, hogy 2017-ben aláírta a „lex CEU-t”, amellyel megszűnt Magyarország legerősebb egyeteme és amelyről az Európai Bíróság kimondta, hogy jogsértő, azt felelte:
„erősen vitatja”, hogy a CEU volt az ország legerősebb egyeteme.
Emellett a törvény célja az volt, hogy a CEU ugyanolyan feltételek között dolgozzon, mint a másik öt külföldi egyetem – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemnek magyar nyelvű képzése továbbra is van, ad ki diplomát.
Hozzátette, hogy megtévesztő állítás az, hogy elköltözött, mert ez nem igaz. Csak az amerikai diplomához kötött képzés költözött Bécsbe.
Áder János legutóbb 2019. február 20-án tett hivatalos látogatást Bécsben, ezt követően 2019 március végén New Yorkban egyeztetett osztrák hivatali partnerével, akivel tavaly május 28-án is találkozott a Van der Bellen által kezdeményezett klímacsúcs (R20 Austrian World Summit) során.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
