Bár önmagában a kormány döntése is legitim lenne – akár egy ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítás esetén is -, „többletsúlyt biztosít” a témának, ha népszavazás erősíti meg – hívta fel a figyelmet.

Az alkotmányjogász azt mondta: ha a köztársasági elnök úgy dönt, akár az országgyűlési választás napján is véleményt nyilváníthatnak a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a választók.

Elmondta: a népszavazás arról szól majd, támogatják-e az emberek azt, hogy a kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak,

Megjegyezte: ezekről a témákról időközben kiderült, hogy nem evidensek az Európai Unióban. Holott teljesen egyértelmű, és ezt a polgári jog évtizedek óta – még a kommunizmusban is – úgy szabályozta Magyarországon, hogy a cselekvőképtelen 14 év alattiak nem csupán egy speciális sérülékeny csoportba tartoznak, hanem a mozgásterük is más – mutatott rá.

Példaként hozta azt, hogy ha egy kiskorú gyermek a spórolt pénzéből nem vásárolhat meg egy mobiltelefont, akkor hogy lehet egy olyan kérdéssel szembesíteni, hogy ő milyen szexuális identitást akar választani, és akár a szülő beleegyezése nélkül döntési pozícióba hozni nemátalakító műtétről.

Ifj. Lomnici Zoltán idézett a New York-i gyermekvédelmi egyezményből, miszerint a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, de olyanokat is rögzít, hogy a család a társadalom alapvető egysége.

Fontosnak nevezte,

Egy 1995-ös – a Horn-kormány idején született – magyar alkotmánybírósági határozat is kimondta: az értelmi-erkölcsi fejlődés biztosítása alapjog, de a szülőknek elsődleges felelőssége, jogai és kötelezettségei vannak.

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.