Kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről.

Ebben a kormány egyrészt rögzíti, hogy az adott építési beruházásnál milyen költségnövekmény tartozik a rendes üzleti kockázat körébe. A definíció szerint az minősül ilyennek, aminek a mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, az orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és építőipari termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét,
amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott.

Az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter, vagyis Lázár János rendeletben teszi közzé. Sőt, a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértékéről és az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségének mértékéről szakvéleményt is ad.

A rendelet azt is kimondja, hogy a 2022. február 24-ig megkötött építési beruházási tárgyú szerződés esetén a megbízott fél kezdeményezheti a szerződés módosítását – a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén -, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása még nem történt meg.

Azt is meghatározták, hogy nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50 százalékát – az eredeti szerződéses érték 15 százalékát nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja. Ennek a megfizetése a nyertes ajánlattevő részére

– a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, a végszámla kiállításakor van lehetőség,
– a 2024. július 1. utáni teljesítési véghatáridejű szerződések esetén egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, amely esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50 százalékos teljesítési készültsége.

Fontos, hogy a rendelet a hatálybalépését (ez január 25.) megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazhatóak.