Közleményt adott ki Novák Katalin köztársasági elnök. Ezt változtatás nélkül közöljük:

„December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett »Budaházy-ügyben« érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás.

Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni.

Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.

Az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.

Az úgynevezett »Budaházy-ügy« is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét.

Felhívom a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében”, zárul az elnök közleménye.

A kegyelmezés joga általában mindenhol az államfőt illeti meg; olyan aktus, melynek alkalmazásakor az állam lemond a büntetőjogi igény érvényesítéséről. Vagyis a kegyelem a büntetőjog szerint büntethetőséget megszüntető ok.

Bő 1 évtizede annak, a Fővárosi Törvényszéken (akkor még Fővárosi Bíróság) elkezdődött a Budaházy György és tizenhat társa elleni büntetőper. A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Budaházy-per/Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, illetve aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt.

A vádirat szerint Budaházy 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket.

Az első támadást még 2007-ben, Kóka János és Hiller István országgyűlési képviselők ellen hajtották végre a csoport „katonai szárnyának” tekintett Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg tagjai. A csoport ezek után 2007-ben, 2008-ban újabb Molotov-koktélos támadásokat intézett más politikusok ingatlanjai, valamint pártirodák és szórakozóhelyek ellen.

A büntetőper 2011. március 2-án kezdődött, ám röviddel a kezdés után bombariadó miatt félbe is szakadt. A tárgyalások ezután is feszült légkörben zajlottak, miután Budaházy támogatói többször is a tárgyalóteremben adtak hangot véleményüknek.

2016 augusztusában hirdettek első fokú ítéletet, amelyben Budaházy tizenhárom év fegyházat kapott. (Összesen 125 év fegyházbüntetést osztottak ki a vádlottak között.)

A másodfokú eljárás 2018 februárjában kezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán, miután a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész pedig súlyosításért fellebbezett.

Jogerős ítélet helyett azonban fordulat következett be, a táblabíróság ugyanis hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket.

Indoklásuk szerint az első fokú ítélet megalapozatlan volt és súlyos ellentmondásokat tartalmazott.

Ez már idén márciusban zárult, amikor is hatályon kívül helyezett régi ítélethez képest még súlyosabb büntetést kapott Budaházy. Az új, nem jogerős elsőfokú ítélet 17 év fegyházról szólt. A Hunnia-per bűnösnek talált vádlottjait mind 10 év feletti szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék új ítélete.

Májusban viszont már arról lehetett olvasni, hogy kiengedték a börtönből a Budaházy-per letartóztatott vádlottjait – miután helybenhagyták a vádlottak fellebbezését –, kivéve Budaházyt.

Neki a Kúria szüntette meg október végén a letartóztatását, és rendelte el a bűnügyi felügyeletét.”