Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kijevnek döntenie kell, hogy mi a fontosabb számára: a NATO vagy a nyelvtörvény

888.hu

2017.11.08. 22:28

Kijevet aggodalommal tölti el Magyarország azon álláspontja, hogy akadályozza a NATO-Ukrajna bizottság ülésének összehívását - jelentette ki szerdán Brüsszelben ukrán újságíróknak Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelõs ukrán miniszterelnök-helyettes.

A tisztségviselő nyilatkozata szerint – amit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a NATO-ban is komolyan aggódnak amiatt, hogy a katonai tömb egyik tagja akadályozza Ukrajna és az atlanti szövetség között a jövőbeli és tervbe vett találkozókat. Ezt a szövetségben negatívan, elfogadhatatlan lépésként értékelik – mondta Klimpus-Cincadze. Elmondása alapján a NATO-ban abban érdekeltek, hogy az ukrán oktatási törvény körül kialakult vitát a két ország kétoldalúan, egymás között rendezze – írja az MTI.

Azt látjuk viszont, hogy ez irányba tett kezdeményezéseink nem elegendőek, ezért arra számítunk, hogy (NATO-tag) partnereink beszélnek Magyarországgal, objektív érveket felsorakoztatva"

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 27-ei budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását.

A tárcavezető kiemelte: egészen szeptember elejéig Magyarország a leghangosabb és legaktívabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de "hátba szúrásnak" tekinti az oktatási törvény elfogadását. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország továbbra is készen áll a konzultációra, de nem tudja elfogadni, hogy a törvénnyel jelentősen visszavettek a kisebbségek jogaiból. Közölte: mindaddig lesznek a mostanihoz hasonló diplomáciai lépések, amíg a kárpátaljai magyarok nem jelzik, hogy számukra megfelelően rendeződött a helyzet.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont a törvény engedélyezi egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében

Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére