Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó brüsszeli meghallgatása egy kíméletlen boszorkányüldözésnek és egy, a kommunista időkből ismert koncepciós pernek a keveréke.

Kijelentette: Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az uniós eljárások és együttműködések miatt. A korábbi eljárások lezárultával, vagy azok folyamatban lévő részeredményeinek bemutatásakor rendre bebizonyosodott, hogy Magyarország teljes mértékben és minden szempontból megfelel az európai keretek adta feltételeknek. Valódi kritika, intézményes jogállami kritika nem éri Magyarországot, kizárólag politikai.

Kovács kiemelte: veszélyes problémákat okoz, és komoly kérdéseket vet fel, ha a politikai véleménykülönbségek miatt európai uniós eljárásokat vagy azokra hasonlító procedúrákat indítanak egyes tagállamok ellen. Különösen akkor, ha ezeket az eljárásokat és vizsgálatokat nem folytatják le valamennyi ország esetében.

Kiemelte, azoknak sem a száma, sem a jellege nem tűnik ki a más uniós tagállamok ellen indított kötelezettségszegési eljárások közül.

Ezek a jogi procedúrák arra tanítottak, hogy vannak olyan viták, amelyek esetében érdemes akár a legvégső, a bírósági fokozatig elmenni, ugyanis több esetben derült ki, hogy a politikailag motivált eljárások mögött kettős mércét alkalmazott az azokat indító uniós intézmény. Ez azt mutatja, ha harcolni kell az igazságért, a magyar emberek érdekeiért, akkor el kell menni az utolsó fórumokig – húzta alá Kovács Zoltán.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban elmondta: Magyarország volt az első az unióban, amely az illegális migráció megállítása érdekében alapos és működő intézkedéseket hozott, amelyek fenntartják a lehetőségét annak, hogy ellenőrizze a beáramlást.

Az intézkedéseknek és a kiépített fizikai elemeknek köszönhetően az illegális határátlépések száma mára nulla felé közelít. Ezzel egy időben a bevezetett szabályozások továbbra is lehetővé teszik a legális belépést az országba és az Európai Unióba. Ezzel Magyarország teljes mértékben teljesítette a rá rótt kötelezettségeket és elvárásokat – tette hozzá.

Kovács Zoltán elmondta, Magyarország a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményeihez igazodva folytatni kívánja az úgynevezett Soros-terv migrációval kapcsolatban megfogalmazott céljai ellen indított erőfeszítéseit. Magyarország továbbra is hangoztatott véleménye szerint nem elég kezelni, hanem meg kell állítani az illegális migrációt és annak valamennyi intézményesített formáját, ugyanis a migráció önmagában nem járul hozzá Európa jövőjéhez, nem lehet megoldás a munkanélküliség okozta problémákra – jelentette ki.

A migráció okozta biztonsági problémával kapcsolatban kiemelte: Magyarország nem fogadja el, hogy az európai intézmények kötelezően előírják a befogadandó menekültek számát. Ennek nemzeti hatáskörben kell maradnia – mondta.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Észtország múlt hét második felében, a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott javaslataival kapcsolatban – amely szerint a dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat – a kormányszóvivő elmondta: nem csak Magyarország és a visegrádi négyek esetében igaz az, hogy közösen tudnak gondolkodni, és a józan ész alapján látni és döntéseket hozni.

A javaslatok igazolják, hogy nem szabad bizonyos dolgokat erőltetni, ugyanis nemcsak felrúgják a konszenzust, hanem rendkívüli fenyegetést is jelentenek Európára nézve – vélte.

Kovács Zoltán hozzátette: az észt javaslat azt mutatja, hogy sem Magyarország, sem a visegrádi négyek nincsenek egyedül az illegális migrációról alkotott véleményükkel és a megoldásra vonatkozó elképzelésükkel Európában. (MTI)