Ellenőrizetlen vagy hamis tényállítások. Sugallt összefüggések. Név nélkül nyilatkozó, „bizalmas” források. Pillanatok alatt elterjedő álhírek. Ismerős?

Az úgynevezett „kitiltási ügy” utóélete éppen a napokban vetette fel újra ezeket a kérdéseket.

A jelenséget a nézők is észrevették.

A 888.hu megbízásából készített exkluzív közvélemény-kutatás eredményei szerint ugyanis csúcson a médiával szembeni bizalmatlanság.

Az újságírás ékkövei: a televíziós hírműsorok esetében az emberek közel kétharmada (62%) nyilatkozik úgy, hogy a híradók többsége elfogult, egyoldalú, nem feltétlenül mond igazat. Mindössze 27% van arról meggyőződve, hogy a hazai hírműsorok rendben teszik a dolgukat.

A nyomtatott sajtó, a politikai napilapok és hetilapok esetében az arányok hasonlóak: 64% bizalmatlan, 25% tartja a műfajt többségében tényszerűnek, elfogulatlannak.

Még érdekesebb az az eredmény, hogy a nézőkben /újságolvasókban komoly rutinja alakult ki az óvatosságnak: a többség rendszeresen (53%), vagy alkalmanként (21%), de más médiumokban ellenőrzi az állításokat, amiket fontos ügyekben lát, például egy hírműsorban, vagy olvas egy napilapban.

Az óvatosság sem véd meg mindentől, hiszen a hülyeség gyorsabban terjed a magyar mátrixban, mint a futótűz.

Mégis egy egészséges immunreakciót jelez.

(Adatok forrás: közvélemény-kutatás KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet, 800 fős, országos, telefonos adatfelvétel. Ideje: 2015 december 14-17.)