A 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője szerint amellett, hogy a beruházás korrupciógyanús és szabálytalan szerződésekkel volt tele, politikai utasítások nyomán olyan technikai és lebonyolítási hibákat is elkövettek, amelyek óriási költségnövekedést okoztak — írja az MTI.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere azután beszélt erről, hogy a munkacsoport hétfőn a BKV 2002 és 2006 közötti igazgatósági tagjai közül többet meghallgatott. A meghívott tizenkét volt igazgatósági tag közül heten jelentek meg az ülésen.

Garadnai András arról beszélt, hogy az igazgatóság több mint nyolcvanszor foglalkozott a 4-es metróval 1997 és 2007 között, és semmiféle nyomás nem nehezedett rájuk a főváros részéről, minden döntésük szakmai volt, nem politikai. Ugyanakkor közölte azt is, hogy emlékezete szerint a főváros nyomására az ellenőrző mérnöki szerepet egy ideig a BKV felügyelőbizottsága látta el.

Derzsi András arról beszélt, hogy egy 2004-es vizsgálat szerint törvénytelenség nem történt, a többletköltségek műszakilag indokoltak voltak, ugyanakkor ezeknek az elszámolása és a döntési kompetenciák nem voltak rendben.

A jelentés olyan szerződéseket sorol fel, amelyek szerint a mérnök nem a megbízónak dolgozott, hanem a kivitelező társaságok többségének. Ezt Derzsi András teljesen abszurdnak nevezte, és azt mondta: ha valaki bármifajta többletköltséget keres, akkor a struktúrában és a késésekben kell keresni. Közölte, a 2004-es vizsgálat után az igazgatóság kezdeményezte független ellenőrző mérnök kiválasztását.

Voszka Éva nemzetközi példákra hivatkozva arról beszélt, hogy az ilyen nagy beruházások kilencven százaléka jelentős mértékben túllépi a határidőket és a tervezett költségvetést.

Borbély Lénárd újságírók előtt nagyon furcsa eljárásnak nevezte, hogy a főváros döntése nyomán bevezették a Garadnai András által említett tízmilliárd forintos értékhatárt, és azt mondta:

Borbély szerint nyilvánvaló, hogy egy olyan testület, mint a BKV felügyelőbizottsága alkalmatlan ellenőrző mérnöki feladat ellátására. A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött – az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan – a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.