Az egyeztetésüket követően a felek előadást tartottak Magyarország nagyköveteinek az őszi misszióvezetői értekezlet keretében. Beszédében Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány álláspontja szerint az EU akkor tud hosszú távon újra versenyképes lenni, ha képes nem csupán a napi problémákkal foglalkozni, hanem túltekint a horizonton, stratégiai kérdésekben is értelmes döntéseket hoz. Azt mondta, hogy komoly kihívásokkal néz szembe az unió, hiszen a máig megoldatlan migrációs válság párhuzamos társadalmakat, és minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséget hozott létre a kontinensen.

– fogalmazott Szijjártó hozzátéve: nem csökkennie, hanem növekednie kellene az uniós tagországok számának. Ezzel szemben 2019 lesz az első olyan év, amikor – a britek kilépésével – kisebb lesz a közösség. Ezt a folyamatot gyorsan meg kell fordítani. Plusz Nagy-Britannia képviseli a közösség gazdasági teljesítményének egyhetedét, vagyis nem tesz jót a távozása – hangsúlyozta a magyar miniszter.

Szijjártó a magyar külpolitika néhány sarokpontját bemutatva hangsúlyozta: az unió komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a máig megoldatlan migrációs válság párhuzamos társadalmakat, és minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséget hozott létre a kontinensen. Mint mondta: a bevándorlókat nem szétosztani kell a tagországok között, hanem meg kell állítani az illegális bevándorlást, az illegálisan a kontinensen tartózkodókat vissza kell küldeni.

Szijjártó szerint az Ukrajnában zajló küzdelem megnehezítette az EU kapcsolatát a keleti szomszédsággal.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy világkereskedelmi háború kezd kibontakozni, így most mindennél fontosabb Európa keleti és nyugati felének együttműködése a kölcsönös tisztelet talaján állva.

A magyar miniszter felidézte, hogy Moldovát, annak választási rendszerét sok bírálat érte az elmúlt időszakban, de utalt arra, hogy megkérdőjelezhető a kritikák megalapozottsága.

– szögezte le. A kormány külpolitikájának általános sarokköve a tisztelet elvárása, egyúttal annak adása. Ha viszont valaki segítséget kér, akkor Magyarország lépéseket tesz, mint ahogyan a nyugat-balkáni államok EU-s integrációjának ügyét is felkarolta.

Tudor Ulianovschi felidézte, hogy Moldova elfogadta a szabadkereskedelmi megállapodást, illetve a vízummentességet az EU-val, évek óta dolgozik tehát a társulási szerződés megvalósításán, együttműködik az unióval. Az európai integráció számukra nem végcél, hanem eszköz arra, hogy jobbá tegyék az országukat – hangoztatta.

A moldovai miniszter megköszönte a közelmúltban kapott magyar támogatást az ENSZ Közgyűlésében: a szervezet elfogadta az arról szóló határozatot, hogy a külföldi erőknek teljesen és feltétel nélkül ki kell vonulniuk Moldovából.

Úgy vélekedett, hogy jobban kell együttműködni a NATO-val. A moldovai miniszter arról is beszélt: nagyra becsülik, hogy a visegrádi négyek prioritásként kezelték a közelmúltban a keleti partnerség támogatását.