888.hu: Pristina miért érzi úgy, hogy szükséges a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat kiállítani a koszovói határon?

Kosztur András: Koszovó célja, hogy minél inkább megszakítsa a kapcsolatot a koszovói szerbek és Szerbia között, a Koszovó irányában nem lojális szerbeket pedig gyakorlatilag ellehetetlenítse és ezáltal távozásra kényszerítse. A szerb okmányok és rendszámok nem csak bürokratikus, de elvi kérdést is jelentenek, a Szerbiához tartozást szimbolizálják.

888.hu: Múlt csütörtökön egy év kihagyás után a két fél ismét tárgyalóasztalhoz ült, hogy a kapcsolat normalizálásáról tárgyaljanak, de nem sikerült kompromisszumra jutniuk. Mi ennek az oka?

Kosztur András: A tárgyalások kudarcának alapvető oka Szerbia és Koszovó viszonyának rendezetlensége: Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Mivel a koszovói vezetés kitart az elképzelései mellett, amelyek Szerbia számára elfogadhatatlanok, nehéz lesz elérni a kompromisszumot, bár a háború elkerülésének szándéka és adott esetben a NATO, illetve az Egyesült Államok álláspontja, ha az békítő jellegű lesz, hozzájárulhat valamilyen megállapodáshoz.

888.hu: Milyen következményekkel járna, ha a szerb politikusok elhagynák a koszovói intézményeket?

Kosztur András: Ha ez a „beígért” kivonulás a koszovói intézményekből hosszabb távon fennmaradna, akkor akár párhuzamos intézmények létrehozásával is járhatna, arról nem is beszélve, hogy megnehezítené a kontrollt a kormányzat számára a szerbek lakta területek felett. Az albán hivatalnokok kinevezése ezeken a területeken pedig vélhetően tovább mélyítené a konfliktust.

888.hu: Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „a NATO-nak el kell végeznie a dolgát, vagy Szerbia lesz kénytelen megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget”. Mi lenne pontosan a NATO dolga Koszovóban?

Kosztur András: A szerb elnök elsősorban arra gondolt, hogy amennyiben a koszovói albán vezetés és a helyi szerbek között összecsapásokra kerülne sor, abban az esetben a KFOR erői nem állnak Pristina oldalára, hanem békefenntartóként a szembenálló közé lépnek. Szerbek azért tartanak attól, hogy a helyi NATO-csapatok az albánok oldalára állnak, mert egyrészt Koszovó az önálló állami létét is jórészt a NATO beavatkozásainak köszönheti, másrészt pedig, a NATO államok többsége elismeri Koszovó függetlenségét, így a koszovó rendvédelmi szervek akcióit az ország belügyének is tekintheti. Ráadásul több NATO-tagállam is azzal vádolta Szerbiát az utóbbi időben, hogy túl közel került Moszkvához. Ez is növeli Belgrád félelmeit a NATO-erők elfogulatlansága kapcsán.

(Photo by Milos Miskov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

888.hu: A fentebb említett intézkedés bevezetését szeptember elsejére halasztották. Ha nem történik megegyezés kitörhet egy újabb háború Magyarország szomszédságában?

Kosztur András: A háború esélyét kizárni, főképp az Ukrajnában történtek óta, semmiképp sem lehet, de nem is tekinthetjük a gyors megegyezés egyetlen alternatívájának. A szerb elnök ráadásul nemrég úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem tervez műveleteket Koszovó területén, és a NATO-val kapcsolatos állítása is arra vonatkozott, hogy elsősorban a NATO-tól várja azt, hogy a helyzet eszkalációja esetén megálljt parancsoljon a koszovói szerbek elleni akcióknak, ha azokra sor kerülne. Belgrád pedig csak végső esetben avatkozna közbe fegyveresen. A veszély tehát fennáll, de a helyzet még kezelhető.

888.hu: Az Európai Uniónak mi a szerepe a konfliktusban? Mutatkozik-e hajlandóság Brüsszelben a helyzet megoldására?

Kosztur András: Az Európai Unió igyekszik közvetítőként fellépni, az azonban szemmel látható, hogy az Egyesült Államok befolyása – itt is – jelentősebb, így a béke vagy háború kérdésében is döntőbb szerepet játszhat. Washington támogatásával a koszovói vezetés is bátrabban próbálhatja keresztülvinni terveit, míg az amerikai jóváhagyás hiánya éppen ellenkezőleg, eltántoríthatja Pristinát az ellentétek fokozásától.

Az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról

Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a térség konfliktusai kiújulnak vagy más hatalmak (Oroszország, Törökország, Kína) veszik át a közvetítő vagy kezdeményező szerepet – tette hozzá Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888.hu-nak.

888.hu