A nullkilométeres honatya a „Parlamenti nap vége, bicajjal haza a gyerekekhez” című, hétfő késő délután megosztott hősi eposzából kiderül, hogy mielőtt drótszamárra pattant, felszólalt a Tisztelt Házban. Kétségtelen, mielőtt megszavazták az új kormányt, hallhattuk a Párbeszéd képviselőjét is. Igaz, a tévéközvetítésben nem jött le az az intellektuális fölény, amelyet későbbi Facebook-posztjában sugalmazott. S azzal sem dicsekedett, hogy Orbán Balázs államtitkár válaszában kifejtette:

„Az Ön pártja egy olyan szövetségi rendszer tagja, amely nemet mondott a kispénzű emberek megsegítésére, így többek között a rezsicsökkentésre és az árstopok politikájára. Így nem lehet neomarxista forradalmat csinálni.”

A Párbeszéd frakció oszlopos tagja azonban a második félidőben jelentősen feljavult, mert, mint írja:

„A vitában pedig jeleztem Mi Hazánkos (helyesen: mi hazánkos, a szerk.) képviselőtársamnak, hogy a dolgozó emberek elárulása az, hogy nem támogatják az álláskeresési járadékot, arra hivatkozva, hogy az szerintük feltétel nélküli pénzszórás. Felvilágosítottam, hogy a járadék annak jár, aki dolgozott, de elveszítette a munkáját, tehát van feltétele, és hogy ezeket az embereket a megélhetési, a lakhatási és az élelmiszerválság közepén támogatni kell. Méghozzá többel mint most!”

A teremburáját, jól beolvasott neki! Lehet, hogy még most is úgy remeg a leteremtett képviselő, mint nem sokkal korábban, az első parlamenti felolvasását tartó Jámbor András.

S ez még csak az első parlamenti napja volt. Mit lesz, ha istenigazából belejön?

(Borítókép: Jámbor András hivatalos Facebook-oldala)