Sok-sok nagyobb csapást élt már meg a magyar nép, de december 5-e más. Más, mert nem egy külső hatalom rontott ránk, hanem belülről uszították egymásnak a nemzet két részét. Ahelyett, hogy az anyaország támaszt nyújtott volna a tőle elcsatolt testvéreinek, szembeköpte őket. Persze nem mindenki, de az üzenet mégis ez volt.

Az érvénytelen népszavazáson ugyan nyertek az igenek, de a részvétel túl alacsony volt az érvényességhez.

A népszavazás máig fájó sebet ejtett a magyarságon, és bár azóta a kettős állampolgárság intézményét bevezette a második Orbán-kormány, sőt, mára egymilliónál többen éltek is a lehetőséggel, a 13 évvel ezelőtti kampány emléke örökre megmarad.

Ráadásul vannak, akik semmit nem változtak azóta, és most is ugyanúgy a magyarok ellen uszítanak. Gyurcsány Ferenc és sleppje, a DK a külhoni magyarok választójoga ellen ágál. Az MSZP ugyan néha úgy csinált, mintha bocsánatot kérne a kampányért, de ne feledjük, hogy Gyurcsányék elvtársa Szanyi Tibor, aki szívesen románozza le az erdélyi magyarokat.

December 5-én érdemes egy kicsit megállni és visszaemlékezni arra a kampányra, ami a legaljasabb módon, az egyszerű emberek anyagi helyzetét kihasználva uszította egymás ellen a magyart és a magyart. Azok, akik ezért felelősek, soha nem kerülhetnek vissza az ország élére, mert nem lesz még egyszer nyolc évünk arra, hogy a sebeket begyógyítsuk.