Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Tajvanon múzeumot nyitnak a szexrabszolgák emlékére

888.hu

2016.02.17. 17:18

A II. világháború idején a japán agresszorok által szexrabszolgaságra kényszerítettek emlékére nyitnak múzeumot Tajvanon.

Az intézményt a közülük ma még élők idős korára utalva "nagymamák múzeumára" (Ama Museum) keresztelték, célja, hogy megőrizzék az utókor számára szomorú történetüket, sorsuk alakulását. Azt szeretnék elérni, hogy a történelem e fejezete ne merüljön feledésbe – mondta a kezdeményezésről Kang Su-hua, a Tajpeji Nőmentő Alapítvány igazgatója szerdai tájékoztatóján.

A Tajvanon a maga nemében egyedülálló múzeum alapítói hangsúlyozták, a fényképek, videók, dokumentumok közzétételével nem a gyűlöletkeltés a céljuk, hanem a történelmi tények rögzítése, a nők jogainak hangsúlyozása.
Az alapítvány 25 éve kezdett segíteni az egykori szexrabszolgák mentális problémáinak feldolgozásában, egyben az igazságkeresésben, a Japántól történő kártérítés követelésében. Az elmúlt több mint két évtized során számos első kézből származó egyedi történetet rögzítettek interjúk formájában.
   

A japánok körbeerőszakolták Ázsiát
Japán katonák, hasonlóan a Szovjetunió vörös hadseregéhez, az általa megszállt országokban tömeges szexuális erőszakot követtek el. Dél-Korea és Japán már korábban rendezte a szexrabszolgaság terén felmerülő konfliktusait. 
 

Abe Sindzó japán miniszterelnök "ismételten bocsánatot kér" Dél-Koreától, és felajánl egy egymilliárd jenes (2,45 milliárd forint) segélyalapot azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a  japán megszálló erők prostitúcióra kényszerítettek - közölte Fumio Kisida japán külügyminiszter dél-koreai kollégájával, Jun Bjung Szevel lezajlott találkozója után.

A II. világháború idején a japán katonák mintegy 200 ezer, többségében dél-koreai nőt kényszerítettek szexrabszolgaságra. Dél-Koreában már csak 46-an élnek közülük. Japán 1993-ban már elismerte felelősségét az ügyben, egy kormányzati kabinetfőnöki nyilatkozat formájában. Kártérítést azonban nem akart fizetni, azt mondta, 1965-ben, amikor a diplomáciai kapcsolatokat helyreállították a két ország között, már adott Szöulnak egy 800 millió dolláros gazdasági segélycsomagot.

(MTI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére