A gyerekek védettebbek lesznek felnőttkorukban, csökken a cukorbetegség kockázata, sőt a legújabb kutatások szerint az IQ-juk is magasabb lesz, ha csecsemőként anyatejjel táplálják őket. Ráadásul az anya-gyermek közötti kapcsolatot és az immunrendszert is erősíti az anyatejes szoptatás. Az egészségügyi előnyökhöz sorolható továbbá, hogy a mellrák kialakulásának a valószínűsége kimutathatóan csökken azoknál a nőknél, akiknek gyermekük született és őt hosszú ideig szoptatják. Valószínűsítik, hogy az anyatej bizonyos rákfajták megelőzésében is közrejátszik.

Amerikai statisztikai adatok szerint 2002-ben a kismamáknak mindössze 38%-a szoptatott 6 hónapos korig. A nem szoptatottaknál immunrendszeri problémák miatt betegségek, rendellenességek léptek fel (tüdőgyulladás, hasmenés, asztma, stb.) olyan mértékben, ami 2,45 milliárd dollár/év kórházi költséget jelentett. Egészségügyi és politikai intézkedések eredményeként 2014-re a kismamák 49,4%-a szoptatott 6 hónapig, sőt 26,7%-uk minimum 12 hónapon át.

Itthon már több pozitív intézkedést hozott a kormányt, hogy növelni tudja az anyatejhez jutó csecsemők arányát. Magyarországon jelenleg 110 bababarát terület van közintézményekben, munkahelyeken, de ezt a számot tovább szeretnék növelni.

A Magyar Védőnők Egyesülete 1000 nap programja arra hívatott, hogy ráirányítsa a társadalom és az orvos szakma figyelmét a fogantatástól 3 éves korig tartó időszakra és a kisgyermekkori helyes táplálkozás fontosságára. Az „Első 1000 nap” elnevezésű program segítséget nyújt az egészségügyi problémák megelőzésében a megfelelő kisgyerekkori táplálkozás támogatásán keresztül. Magyarországon ma már a kismamák 95 százalékban szoptatni szeretnék a gyermeküket. A nagy arány ellenére a nőknek csak az 51 százaléka táplálja gyermekét 4 hónapos koráig, 36 százalékuk pedig a csecsemő 6 hónapos koráig. A program azért is jött létre hogy a szoptatás élményét még több anya élhesse át.

Magyarország az OECD országok közül élen jár a négy-hat hónapos csecsemők anyatejes táplálásában, az anyatejért kapott összeg emelésével azonban tovább szeretnék növelni az anyatejjel táplált csecsemők arányát.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2002 óta nem emelkedett a leadott anyatej literjéért kapott összeg, és a tendencia az volt, hogy egyre kevesebben adják le felesleges tejüket az gyűjtőállomásokon.

Az államtitkár kiemelte, ma csak minden második gyermek kapja meg azt a lehetőséget, hogy féléves koráig anyatejet kapjon, és ezen az arányon javítani kell.

Hétfőn a Szopatás Világnapján konferenciát rendeznek a parlamentben, ahol a szakemberek arról értekeznek, hogy mi az anyatejes táplálás szerepe a fenntartható fejlődésben, és hogy mit kéne tenni a kizárólagos szoptatás növekedéséért Magyarországon. Az anyatejes szoptatás fontossága mellett Kövér László is kiáll, a házelnök a konferencia fővédnöke. Kövér László már korábban is kiállt az utódnemzés fontossága mellett. A politikus nemcsak a magyar nemzet, hanem az egész európai civilizáció fennmaradásáért aggódik.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a konferencián elmondta, hogy a kormány a családok, a gyermekek, az édesanyák pártján áll, és akik gyermeket vállalnak, azok biztosak lehetnek abban, hogy minden segítséget megkapnak az államtól ahhoz, hogy tisztességgel felnevelhessék őket.

– folytatta az államtitkár.

Példaként említette, hogy bevezették a családi adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, az ingyenes tankönyveket, és kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetést. Emellett a munkaadókat is számos eszközzel támogatják, hogy kisgyermekes édesanyákat foglalkoztassanak.

A WHO ajánlása szerint az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a gyermek magától abba nem hagyja.

(MTI)