Tudtad, hogy a rágógumit kőolajból állítják elő? Ezért ha eldobod a rágódat, az ugyanolyan káros hatással van a környezetre, mintha műanyag zacskót dobnál el. Én ezt csak nemrég tudtam meg – kezdi írását a német nemzeti-konzervatív Junge Freiheit főszerkesztője.

Dieter Stein hozzáteszi, hogy a felszínen úgy tűnik, mintha Németország tisztább lenne, mint valaha is volt az iparosodás óta, hiszen például, amíg korábban közvetlenül öntötték a szennyvizet és az ipari hulladékot a folyókba, addigra mára ez megváltozott. Emlékszem még arra, hogy gyerekkoromban az 1970-es évek végén Bajorországban nyílt hulladéklerakókra vittük a szemetet, ahol minden hatalmas kupacokba volt összeöntve – jegyezi meg. Hangsúlyozza, hogy azonban hiába vált mára Németország vezető erővé a szelektív hulladékgyűjtést illetően, mivel a világon keletkező szemétmennyiséggel képtelenség megbirkózni.

A harmadik világ gazdasági és népességnövekedésének köszönhetően még több szemét termelődik, mint valaha. Pontosabban még több műanyag hulladék keletkezik, melyek jórészt nem természetes anyagokból tevődnek össze, és mégis a világ óceánjaiban végzik. Ezért kerülnek napvilágra olyan sokkoló képek halott bálnákról, melyeknek a gyomra tele van tömve műanyag szeméttel. Az emberek arcára kiül a döbbenet az ilyen képek láttán. Pedig a mikroműanyagok a legelszigeteltebb helyeken is megtalálhatók. Ráadásul a nanoműanyagok egyre több élő szervezetbe kerülnek bele a táplálékláncon keresztül – folytatja.

Megjegyezte, hogy azonban mindennek ára van, amit majd meg kell fizetni.

Dieter Stein szerint sajnos a mindennapi életünk részévé vált, hogy mindenhol az olcsó termékeket keressük. Számos fogyasztói cikk készül műanyagból, az élelmiszert is műanyagba csomagolják. De vajon mi fizetünk-e személyesen a termékek ökológiai áráért, a termeléstől kezdve a szállításon át a csomagolásig? Aligha.

A műanyag hulladék nagy része a világ óceánjaiba kerül. Legfőképp 20 ázsiai folyóból kerülnek oda, mivel ott a szemetet sokszor csak beleöntik a folyókba. Gondolkodtál már azon, hogy miért ilyen olcsók a kínai vagy az indiai import termékek? – teszi fel a kérdést. Többek között azért, mert a környezetvédelmi standardok alacsonyak.

Az ökológiának mély konzervatív gyökerei vannak, és nem kellene a baloldalra hagyni, ami azt a saját, ideológiailag motivált társadalmi átalakulást szorgalmazó terveire használja fel. Az általuk szorgalmazott tömegfogyasztás és profitorientáció azonban destruktív erőnek számít, melyeknek nem szabad teret nyitni – írja.

A szerző egyetért azzal, hogy jó dolog a mikroműanyagok németországi betiltása, de hozzáteszi, be kell látnunk, ha Ázsiában nem történik változás a környezetvédelmi standardokat illetően, és a kontinens nem kap nemzetközi segítséget, akkor minden törekvés hiábavaló.