Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A műanyagterhelés a klímaváltozásnál is nagyobb veszély?

Ányos Miklós

2020.02.20. 07:52

Szakértelemmel a klímavédelmi akciótervről.

Orbán Viktor klímavédelmi akciótervet jelentett be vasárnapi évértékelőjén, az ellenzék pedig fanyalog: van, aki szerint ez csak hiteltelen pótcselekvés és úgysem fog megvalósulni. A rosszmájú minősítgetések közepette mi inkább megkérdeztünk egy szakértőt, a fenntartható, természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást célul tűző Pro Silva Hungaria elnöke, Horváth Iván erdőmérnök válaszolt kérdéseinkre.

ÁM: Van-e jelentősége annak, hogy minden újszülött után tíz fát ültet az állam, vagy ez fásítás szempontjából elhanyagolható?

Horváth Iván: Minden egyes fa pozitív hatással van a közvetlen környezetére. Ha sok fát ültetünk, az nyilván nagyobb területen fejti ki a hatását. Meg kell különböztetnünk viszont a települések belterületén végzett faültetéseket az erdőterületek növelésétől, vagyis az erdőtelepítéstől. Budapesten a belterületi erdőket nem számítva úgy 150-200 ezer fa lehet kertészeti kezelésben. Ehhez viszonyítva évente sok százezer fa már érzékelhető nagyságrend akkor is, ha országos viszonylatban gondolkodunk.

ÁM: A kormánykritikus hangok minden zöldintézkedést kevesellnek, miközben igényük van a modernizálásra. Van felső limitje az erdősítésnek?

HI: Új erdők létesítése minden szempontból kívánatos. Az erdészeti szakma évtizedekkel ezelőtt felmérte az erdőtelepítésre alkalmas terület nagyságát, innen származik a 27%-os adat, mint hazánk erdősültsége tekintetében elérhető cél. Ez a mérték olyan, amit teljesíteni lehet úgy, hogy nem a jó minőségű termőföldeket vagy egyéb ok miatt fontos területeket ültetnék be, hanem a más célra rentábilisan nehezen hasznosítható területeket.

Fotó: Kozma Zsuzsi

ÁM: Szintén sok kritika érkezik erdőink méretét, mennyiségét illetően. Hogy áll most Magyarország erdősültség terén európai viszonylatban?

HI:

Nem sok alapja van annak, ha az erdők mennyiségét (területét vagy az erdősültség arányát) európai viszonylatban hasonlítjuk össze. Ez olyan, mintha azon keseregnénk, hogy Spanyol- vagy Olaszországnak mennyivel több olívaültetvénye van; esetleg lenézően nyilatkoznánk a norvégokról, mert nincs annyi bortermő szőlőjük, mint nekünk. A természeti-környezeti adottságok messzemenően meghatározzák az erdősültséget.

 

100 éve, Trianon után 12% alatt volt hazánk erdősültsége. A hol gyorsabb, hol lassabb ütemben végzett erdőtelepítéseknek köszönhetően ez az arány mára 21%-ra emelkedett, ez 2 millió hektár erdőt jelent. A fizikai lehetőségeket illetően ezt a mértéket lehet még 5-600 ezer hektárral növelni és a 27%-os értéket elérni.

Az erdőterület nagysága, illetve annak növelése mellett igen fontos viszont a meglévő erdők kezelési módja is. Fontos, hogy erdeinket a lehetőségekhez mérten minél nagyobb arányban az erdei ökoszisztéma, a biodiverzitás és az erdőklíma minél teljesebb megőrzésére törekedve kezeljük. Ilyen erdőkezelési módszerek léteznek, az örökerdő-gazdálkodás különböző módozatai az erdőgazdálkodók között terjedőben vannak.

ÁM: Mindenki tudja, hogy a műanyag nagy probléma a tengerek, óceánok tekintetében is. Orbán Viktor arról beszélt, hogy az élővizeinket, folyóinkat is meg akarja tisztítani a szennyeződésektől. Utóbbiak esetében mennyire valós ez a probléma és sikerrel járhatunk-e?

HI: Személy szerint a műanyagterhelést a klímaváltozásnál is nagyobb veszélynek tartom, persze nincs értelme az egymással összefüggő, egymásra hatást gyakorló folyamatok között rangsorolni.

Az élővizek műanyagtól való megtisztítása sziszifuszi munka, de valamikor el kell kezdeni.

 

Fotó: Kozma Zsuzsi

ÁM: A zöld államkötvények lendítenek-e majd a zöldtudatos beruházások volumenén?

HI: A részletszabályokon sok múlik, tény, hogy a támogatások, a különböző anyagi ösztönzők befolyásolni tudják a gazdasági szereplők döntéseit. Az erdőnél maradva: az erdőtelepítés idő- és pénzigényes tevékenység. 5-10 év kell ahhoz, hogy egy stabil, új erdőt létesítsünk; hektáronként pedig úgy 2 millió Ft a költsége. Gyorsan növő állományok hamarabb és valamivel kevesebb ráfordítással is létrehozhatók, de átlagosan ennyivel kell számolni. Nem elég ugyanis a facsemetét csak elültetni, az erdősítést évekig ápolni kell.

A 27%-os erdősültség eléréséhez, tehát a mintegy félmillió hektár új erdő telepítéséhez 2-3 milliárd db csemete szükséges. Jobb is, ha az erdők esetében nem a csemeteszámokkal dobálózunk: maradjunk a jól bevált hektárnál mint mérőszámnál.

ÁM: Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint a klímavédelmi akcióterv pótcselekvés, hiteltelen és nem tud megvalósulni. Mi a helyzet valójában?

HI: Úgy gondolom, hogy

a fásítási programot meg lehet valósítani, az csupán szándék kérdése. Nem ütközik megvalósíthatatlan akadályokba.

Az erdőtelepítési program fizikailag szintén kivitelezhető. Az ütemes végrehajtáshoz itt a jogi, eljárástechnikai és finanszírozási feladatokat is körültekintően meg kell tervezni.

A program többi pontja nem függ közvetlenül össze az erdőgazdálkodással – kivéve talán az illegális hulladéklerakókat, mert az erdőterületeket, mint nehezen belátható területeket előszeretettel használják erre a célra. Ahogyan korábban említettem: a programpontok megvalósításának jó része óriási és folyamatos munka, de neki kell kezdeni.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére