A klímavédelemért felelős minisztériumi vezetők találkozóján az Európai Bizottság bemutatta az új uniós Klímatörvény tervezetét.

Kaderják Péter kijelentette: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió első klímatörvényének tervezetét, amely rögzíteni fogja az unió klímasemlegességi célját 2050-re. A szaktárca közleménye rögzíti, hogy a klímatörvény vitájának egyik legfontosabb eleme a 2030-as kibocsátás-csökkentési céllal kapcsolatos döntés lesz. Ezzel kapcsolatban az államtitkár jelezte, hogy éles ellentmondásban van egymással az uniós nemzeti jövedelem 1 százalékát kitevő, rendkívül alacsony ambíciót megjelenítő 2021-2027-es uniós költségvetésre tett brüsszeli javaslat és a klímatörvény tervezete, amely az uniós klímagáz kibocsátás-csökkentés további 15 százalékos növelését szorgalmazza 2030-ra. Hangsúlyozta, hogy

„Magyarország azonban nem támogatja, hogy a készülő Igazságos Átmenet Alap

valósuljon meg. Helyette egy alternatív elosztási mechanizmust javaslunk, amely hozzájárulna az átmenet igazságos forráselosztásához. A magyar kezdeményezés alapján azok a tagországok – köztük Magyarország -, amelyek felelős és eredményes klímavédelmi intézkedéseik révén 1990-hez képest már legalább 30 százalékkal csökkentették klímagáz-kibocsátásaikat, az eredeti javaslatnál több forrást kapnának az Alapból. Mivel érdemben hozzájárul a klímasemleges átmenethez, így feltétlenül támogatásra érdemes a szénerőművek gázerőművekké alakítása is” – fejtette ki Kaderják Péter.