Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Fake News Tábor, Magyarország

Szentesi Zöldi László

2020.04.06. 11:40

Figyelem, figyelem! Mindenkit szeretettel köszöntök idei Fake News Táborunkban! Immáron ötödik alkalommal tekintjük át, hogyan kell igazán hatásos álhírt gyártani. Mai leckénket két klasszikustól, két igazán profi hazudozótól vesszük: a világhírű New York Timestól és a hazai 24.hu-tól. Figyeljék a klaviatúrájukat, mert csalnak!

Lássuk először az alaphírt, idézzük a 24.hu tolmácsolásában, magyarul. Megjelent vasárnap, és nem más ültette át az eredetit, mint Kerner Zsolt, aki valaha itt ült az első és a második Fake News Táborban – egy kicsit a mi tanítványunk is. Nagyon büszkék vagyunk rá, veretes hazudozó és arany fokozatú Fake News Master lett belőle.

Tessék, itt a tananyag, mindenki önállóan klikkeljen rá, nyisson új ablakot.

Megvan? Most lássuk részletesen, hogyan kell bizonyítékok, konkrétumok és információk nélkül gátlástalanul hazudni! Az egyszerűség kedvéért kisebb részekre szedjük a mestermunkát.

1. „A New York Times nagy cikket írt arról, hogy pontosan hányan is betegedtek meg Magyarországon az új koronavírusban.”

Már az első mondat zseniális hazugság. Nyilvánvalóan egyetlen ember sincs a földön, aki tudná, pontosan hányan betegedtek meg Magyarországon koronavírusban. A 24.hu viszont az sugallja, hogy az amerikai lap „pontosan tudja”, mi a helyzet. Ezzel egyrészt bizalmat ébreszt a fake news iránt, másrészt azt a látszatot kelti, mintha valaki (hamarosan kiderül, hogy a magyar kormány) eltitkolna valamit.

2. „A lap szerint a magyar fertőzöttek száma az egyik legalacsonyabb Európában, de ez azért van, mert tesztből is mi végzünk az egyik legkevesebbet.

Ügyes módszer az is, ha egy tényt (a mondat első része) egy politikailag motivált, az ellenzék által közösen menedzselt kijelentéssel (mondat második része) keverünk. Figyeljünk fel továbbá az angol eredetiben (But some doctors fear that the numbers are only so low because the government has tested so few people) a „some doctors” kitételre, ami mögött nincs többségi vélemény, ellenben csodásan megjeleníti a vélelmezett szakmai kételyeket. A New York Times később, pár sorral lejjebb a „many doctors” fordulattal tovább erősíti azt a sztereotípiát, hogy a magyar orvosok tömege él teljesen elzárva az információktól, kisemmizve, bánatosan.

Kik is ezek a „some doctorsok”?

A cikkben megszólaló Rékassy Balázs annyira független, hogy merő véletlenségből szinte mindenről mást gondol, mint a kormány. Figyeljük meg továbbá, hogy Pusztai Erzsébetet, akinek a politikai hátteréről igazán tudnánk mesélni, egyszerűen egészségügyi szakértőnek nevezi a New York Times, ezzel is erősítve a függetlenség látszatát. Mint ahogyan a maszkok állítólagos hiánya miatt zokogó Lehoczky Péterről sem közlik, hogy a DK-s polgármester, László Imre győzelme óta főigazgató Újbudán, vagyis azt nem állítjuk, hogy veretes ellenzéki, de azt igen, hogy annak látszik. Falus András immunológus, aki a Magyar Narancsban szokott kormányellenes cikkeket írni , a New York Timesban egyszerűen csak a Semmelweis professor emeritusa. Zacher Gábor is megszólaló, ő kritizál is, meg nem is – ezt egyébként a lap is bevallja. Végül a szegedi Rost Gergely jelenik meg ellenpontként, nem túl látványosan, nem túl eredeti felvetésekkel (aztán ki tudja, valójában mit mondott?).

Így néz ki a „some doctors” és „many doctors”. Bravó!

3. „A lap megszerzett egy titkos diplomáciai táviratot, amelyben azt írják, hogy a WHO magyarországi vezetője, Dr. Ledia Lazeri arról beszélt egy diplomatának, hogy a vírus már egy hónapja a community transmission stádiumában terjed az országban. A jelentés szerint a WHO úgy gondolja, hogy már március második hetében csoportosan kezdett terjedni a vírus az országban. Már csak azért is, mert az első ismert betegek szabadon mozoghattak az országban, és egyikük még Szerbiába is távozni tudott. Arról egyébként a lap szerint is vita van, hogy a csoportos megbetegedés és a tömeges fertőzés kifejezések pontosan mit jelentenek.”

A titokzatos táviratról természetesen semmit sem tudni: nem tudni, ki küldte, hova, hogy az amerikai követségről érkezett-e Washingtonba, vagy sem. Azonban nem is fontos, létezik-e: ha fake newst gyártunk, elegánsan szellőztetni kell, nem bizonyítani. Ami az idézett részből kiderül, az egy társasági beszélgetésre utal, olyasmire, amit piálás közben szoktak elmesélni egymásnak emberek – aztán vagy igaz, vagy nem. Mi azonban nagyítsuk fel, tegyük komollyá az infót, és ami a legfontosabb, teljesen megalapozatlan, önkényes kalkulációkat mutassunk be tényként. Ez nagyon fontos!

4. „A lap egyébként megemlíti, hogy a Szent László Kórház, amelyet elsődlegesen a vírus kezelésére használnak, inkább a terjedésben segíthetett, mert a betegek szabadon vegyülhettek azokkal, akik még nem kapták el a vírust. A WHO a lap szerint egyébként sem bízik a magyar adatokban, mert annyira kevés tesztet végzünk, hogy nem lehetnek pontosak. Dr. Lazeri tagadta a lapnak, hogy ilyen megállapításokat tett volna.”

A mese folytatódik, nyomjuk bőséggel a kormányellenes infókat, a kételyeket, növeljük a homályt, majd az utolsó mondattal valljuk be, hogy egyébként maga az érintett mindent tagad. Nem baj, úgysem az a lényeg, mondott-e valamit, ha jól tesszük a dolgunkat, az olvasónak fel sem tűnik, hogy maga az érintett, ahonnan az egész sztori elindul, cáfol. Ügyes, ugye?

5. „A lap szerint titokban lezárták a Szent Imre Kórház egy részét is, miután az ott dolgozók is elkezdtek megbetegedni. Erről két ott dolgozó orvos beszélt nekik a nevük elhallgatásával.”

Tudják, kedves hallgatóim, ha egy újságíró hazudni akar, mindig a nevük elhallgatását kérőkre hivatkozik. Nem minden esetben koholmány, ami névtelen forrásból érkezik, előfordul, hogy az alaphír igaz (vagy igaz is lehet). De hogy valahol csak úgy hallotta, valahol pletykálták, és maga sem tudja, hogy igaz-e, viszont szeretne eredetinek, bátornak és szemfülesnek tűnni – nos, ezt megírni már nem meri a roppant bátor kolléga. Így aztán ha hazugságra készül az újságíró, mindig rejtélyes ködalakokat nevez meg forrásnak. Egyrészt mert így titokzatosabb az ügy, jelzi, micsoda félelem, terrorhangulat uralkodik. Másrészt per, felelősségre vonás esetén takarózhat a forrása védelmével, így újabb szerepként eljátszhatja az etikus szakembert. Nekem elhihetik, hogy így van. Ismerek néhány Névtelen Forrást Gyűjtögető, Nagyon Felkészült És Igazságkereső Kollégát a kínálatból.

6. „Megkérdeztük az operatív törzset is arról, hogy tudnak-e ilyen távirat létezéséről, illetve hogy a tisztifőorvos által használt három kategória közül melyiket gondolják megfelelőnek a New York Times által használt community spreading magyar megfelelőjeként. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Ez már egykori táborlakónk, a Kerner srác bravúrja. Felnyal a földről egy titokzatos terminológiát, és ahelyett, hogy az eredeti fake news gyártóját, a New York Timest faggatná, hogy mi, mit jelent, ráhárítja a hivatalos szervekre a tisztázást. Amelynek egyébként zéró a jelentősége, de valamit vasárnap is csinált, tett a hazája ellen, szóval mégsem olyan unalmas a belvárosi karantén.

Szóval: munkára fel, fiaim! Itt vannak a példák, serényen, ügyesen, áztassuk tovább ezeket a jobboldali magyarokat, hogy a rothadás enné meg a fajtájukat!

Most pedig ebédszünet, jól megsült kacsa lesz az asztalon, mi más.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére