Fontosnak és iránymutatónak tartom azon voltaire-i gondolatot, hogy „nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védelmezem a jogát, hogy elmondhassa”. Hiszem, hogy kiemelten védendő alkotmányos jog a véleménynyilvánítás szabadsága és a békés gyülekezési jog gyakorlása. Azonban…!

Egyet kell értenem a Kúria azon gyakorlatával, amely szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény akkor oszlatható fel, ha a rendezvény elveszti békés jellegét. Megjegyzem, a legfőbb bírói fórum ezen érvrendszere nem hatja át a teljes vonatkozó hazai ítélkezési gyakorlatot.

A gyülekezési törvény egyértelműsíti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés felvonulások és tüntetések tarthatóak. Az idézett bírói gyakorlat szerint egy demonstráció szervezőjének fokozott felelősséggel és műgonddal kell eljárnia, és mivel az Együtt október 23-ai demonstrációs megnyilvánulása nem volt békésnek tekinthető, ezért értelemszerűen nem állnak az érintettek cselekményei az Alaptörvény, illetve a gyülekezési törvény védelme alatt.

Ennek ellenére a füttyögők minden gond nélkül megzavarhatták a nemzeti ünnep méltóságát, hogy aztán védelemért a liberális média és jogvédők szoknyája alá bújjanak. (Mint tudjuk az Együtt elnökének van humorérzéke. Először sikertelenül megpróbálta csapatával megzavarni az október 23-ai – kormány által szervezett – hivatalos állami megemlékezést, utána pert helyezett kilátásba a Miniszterelnökséggel szemben, mivel őt és társait nem engedték be a Kossuth térre.) Azonban…!

Nem mindenhol van ez így fejlett demokratikus jogállamokban, az ilyen tettet nem mindenütt védi keretjogszabály vagy liberális bírói gyakorlat.

Mi több, az Egyesült Államokban a liberális demokrata Barack Obama korábbi elnök által jegyzett, a Védett Szövetségi Épületekről és Területfejlesztésekről szóló törvény nevet viselő jogszabály rögzíti, hogy aki tudatosan rendzavarást követ el a védett épületekben, területeken, illetve azok közelében, vagy akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését, pénzbírsággal sújtható, illetve szabadságvesztéssel vagy mindkettővel büntethető.

A törvény szövege védi a Fehér Házat és a hozzá tartozó területeket, az alelnöki rezidenciát a hozzá tartozó területekkel, ezeken kívül az olyan épületeket és területeket, ahol az elnök vagy bármely más, a titkosszolgálat által védett személy ideiglenesen tartózkodik, valamint a nemzeti jelentőségű különleges eseményeknek nevezett események megtartásával összefüggésben épületeket és területeket. (Megjegyzendő, hogy a republikánus jobboldali Richard Nixon akkori elnök már 1971-ben aláírt egy törvényt, amely szövetségi bűncselekménynek minősítette a titkosszolgálat által biztosított területekre történő jogtalan behatolást, illetve azok háborítását.)

Ha a magyar szabályozás nem is szigorodik amerikai mintára, megítélésem szerint a nemzeti ünnepek méltósága és az őseink iránti tisztelet indokolhatja, hogy egy esztendőből 3 napon (március 15., augusztus 20., október 23.) ne lehessen tüntetést tartani. Tekintettel arra, hogy az év 362 napja így is rendelkezésre áll, ez nem törvényszerűen jelentené a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, illetve a gyülekezési jognak aránytalan korlátozását.

Az állampolgároknak ugyanis nemcsak jogaik, de kötelezettségeik is vannak. Kossuth Lajost idézvén: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”