A városállam hatóságai, hasonlóan más német településekhez, minden segítséget megadnak az Ukrajnából érkezőknek. A gond az, hogy embercsempészek már az ukrán tömegek közé bejuttatják a közel-keleti, ázsiai és afrikai illegális határátlépőket is. A hamburgi hatóság jelentéséből is kiderül, hogy a regisztrált menedékkérők közel tíz százaléka gazdasági menekült. A dokumentum pontos számokat is tartalmaz: 302 fő jött Marokkóból, 206 személy Türkmenisztánból, 197-en az Orosz Föderáció területéről, 197-en afgán állampolgárnak vallották magukat, 178 migráns Nigériából érkezett, 161 fő Törökországból, 157 ember Vietnámból, 155 iráni, Azerbajdzsánból 133 személy érkezett és Ghána zárja a sort 112 illegálissal.

Természetesen senkit sem fognak visszatoloncolni, aki azt állítja, hogy Ukrajnából érkezett, pl. ott dolgozott vagy tanult – erősítette meg a Szenátus szóvivője az AfD (Alternatíva Németországért) párt írásbeli kérdésére. Akkor is kapnak tartózkodási engedélyt, amennyiben állításukat semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni. Ezek a személyek természetesen jogosultak szociális segélyre is. A lakhatási költségeiket is átvállalja a Szenátus, valamint igényt tarthatnak egyéb pénzügyi támogatásokra is, amelyből ruházatot, bútort és telekommunikációs eszközöket vásárolhatnak. Mint háborús menekültek, jogosultak az ingyenes betegbiztosításra is.

Ez az Európában egyedülálló szociális rendszer az oka annak, hogy a legtöbb illegális bevándorló Németországban szeretne letelepedni. Sokan idős, beteg hozzátartozójukat is áthozzák, akiknek a német TB költséges műtéteket és gyógykezelést is áll. Magas a száma azoknak is, akik csak migránsként regisztráltatják magukat, majd miután minden adminisztrációt elvégeztek, hazautaznak. A szociális segély bankszámlákra érkezik, így azt bankkártyával bárhol a világon felvehetik. Pénzintézetek jelentették is már a kormányhivataloknak, hogy százezres nagyságrendben történnek pénzfelvételek Irakban, Marokkóban, Tunéziában, Szíriában és más országokban, ám a szociális hivatalok érdemben nem léptek, nem vizsgálták ki, hogy a segélyre jogosult egyáltalán az országban tartózkodik-e.

Hasonló fenoménra figyelt fel a határőrség is. Rengetegen utaztak haza nyaralni abba az országba, ahonnan állítólag menekülniük kellett. Jelen pillanatban az átlagos szociális segély összege Németországban 856 euró (350 000 forint) ez pedig mágnesként vonzza a gazdasági bevándorlókat. Ha valaki több gyermekkel érkezik, az sokezer eurós támogatásra számíthat, amely akár magasabb összeget jelent, mintha munkát vállalna. Ezért sokan úgy döntenek, hogy inkább segélyből élnek. Mindemellett a német kormány néhány napja arról is döntést hozott, hogy havi 1000 afgánt fogad be, legfőképpen olyanokat, akiket nemi identitásuk miatt vegzálnak a tálibok. Ismét egy jó döntés...

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.