A Magyar Nemzet beszámolója szerint a Jobbik Magyarországért Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, valamint az Új Köztársaságért Alapítvány jelentéseiből kiderült, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára nem biztosították.

A lap arról is beszámolt, hogy a Jobbik esetében a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál is feljelentést tett, mivel Jakab Péter volt pártelnök május végén azt állította: helyettese, Potocskáné Kőrösi Anita jogtalanul járt el a Jobbik pártalapítványának pénzügyeiben. Jakab azt mondta, hogy ezért feljelentést tesz hűtlen és hanyag kezelés miatt, ez azonban eddig nem történt meg.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (párttörvény) 10. § (3) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. A jogszabály 4. § (4) bekezdése alapján az a párt, amely a törvény rendelkezéseit megsértve nem jogszerű módon vagyoni hozzájárulást fogadott el, az általános rendelkezések szerint köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

Mindemellett az elkészített éves beszámolók sajtóhírek szerint nem igazolhatók, hiszen azok nem az eljárásrendnek megfelelő bizonylatokkal alátámasztottak. Megjegyzendő, hogy a támogatások elfogadására és az adománygyűjtésre a Pártalapítványi tv. előírásait is kell alkalmazni. ( 2003. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdés) Az szintén rögzítendő, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § szabályozza a beszámolási kötelezettséget, mely kimondja, hogy a gazdálkodó köteles magyar nyelven az üzleti év könyveinek zárását követően e törvényben meghatározott könnyvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni. Az említett beszámolónak valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügy helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Az említett feljelentések alapján felmerülhet a párt háza táján felmerülhet a hűtlen és a hanyag kezelés gyanúja. E körben a Btk. 376. § (1) bekezdése kimondja, hogy akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Itt fontos megjegyezni, hogy a hűtlen kezelés megvalósulásának elengedhetetlen eleme a vagyoni hátrány okozása, tehát az említett alapítványok esetében csak akkor beszélhetünk hűtlen kezelésről, ha mulasztásuk vagyoni hátrányt okozott. A hanyag kezelés törvényi tényállása alapján akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ez esetleges további jogkövetkezmények körét érintve, a párt részére a központi költségvetésből juttatott támogatást az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. Információk szerint az ÁSZ ellenőrzésén a Jobbik Magyarországért Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, – melyet a Párbeszéd Magyarországért Párt hozott létre – valamint az Új Köztársaságért Alapítvány – létrehozója a Demokratikus Koalíció – az ÁSZ szerint nem biztosították a 2019–2020. évekre vonatkozóan a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, valamint a közpénzek elszámolhatóságát, oly módon, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány a 2019–2020. években, míg az Új Köztársaságért Alapítvány 2019-ben elmulaszthatott eleget tenni beszámolási kötelezettségének.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.