Kérdező:

„A fűre rá lehet szokni? Ha valaki évek óta használja, de nem minden nap, akkor az már függőség?”

Fodor-Horváth Zsófia pszichológus:

Amikor függőségről beszélünk, több tudományterület máshogyan kategorizál: Az orvostudomány inkább a fiziológiás, élettani tünetekre koncentrál, addig a pszichológia már figyelembe veszi az egyéb, lélektani tényezőket is, a szociológia pedig a szerhasználat típusa és mértéke szerint csoportosítja a szenvedélybetegeket. Az, hogy valakinél kialakul-e a függőség, hajlam kérdése is. A „száraz november” és ehhez hasonló kezdeményezések például adhatnak egy visszajelzést annak, akiben már megfogalmazódott a kérdés saját függőségét illetően: „Mi történik akkor, ha nem használok?”. Ha a válasz esetleg a szorongás irányába mutat, akkor érdemes a helyzettel komolyabban foglalkozni.

A marihuánával kapcsolatban sok tévhit él: rengeteg helyen legális a használata, akkor miért is ne lehetne szociálisan fogyasztani? Attól még, hogy valamilyen szer használata engedélyezett, az nem jelenti azt, hogy nem veszélytelen vagy kevésbé lenne addiktív, mint egy „keménydrognak” nevezett másik szer. Ha meg akarjuk érteni a szenvedélybeteg emberek működését, akkor azt nem a szernél kell kezdenünk: a szerhasználat általában egy maladaptív, elkerülő megküzdési stratégia és a függő viselkedés éppúgy kialakulhat valamilyen cselekedet, viselkedés kapcsán, de persze a szerhasználat látványosabb. Bizonyos országokban a marihuánát alkalmazzák az orvosi praxisban, mert rövid távon csökkenti a szorongást és a depressziós tüneteket. Amennyiben ezek a tünetek nem állnak fenn és hosszú távon alkalmazzák, az pszichózisos tünetekhez is vezethet.

A marihuánával kapcsolatban véleményem szerint két veszélyes hatásról nagyon fontos beszélni: az egyik a „csak-faktor”: amikor valaki bagatellizálja a szer használatát, mert „ez csak fű”, az hosszú távon könnyebben vezethet túlkapásokhoz. A másik ilyen veszélyes és gyakran félreértelmezett dolog, az a kapudrog-hatás: a marihuána fogyasztás hatására nő a más drogok használatának kockázata. A kutatások azt mutatják, hogy ha valaki kamaszkorában alkalmi drogfogyasztó volt, akkor felnőtt korában minden szerhez (az alkoholhoz is!) könnyebben szokik majd hozzá. Azt, hogy kinek mennyire van hajlama a függőség kialakulására, nehéz saját magának meghatároznia, amikor pedig az alkalmi könnyűdrog fogyasztás elkezdődik – általában kamaszkorban – ez a szintű önismeret nem is elvárható. Fontos tudni minden típusú, akár legális vagy illegális szer használata esetén, hogy ezek mind tudatmódosító hatással bírnak: az „én úgysem szokok rá, nem vagyok én függő” típusú hárítást a (valamennyire) tudatos énünk mondja ki, de a szerhasználat kontrollvesztett helyzetet idéz elő, amikor már nem mi irányítjuk a tudatunkat. Azt pedig, hogy ez után mi történik, nem nagyon lehet megjósolni.

Amennyiben szüksége van segítségre valamilyen szerről való leszokáshoz vagy úgy érzi, érinti a függőség kérjen segítséget szakembertől: pszichológustól vagy addiktológiai tanácsadótól.

A 888 elindítja új sorozatát, melynek címe: A Pszichológus válaszol!

A sorozat új, a műfaj a régi: Várjuk Olvasóink üzeneteit, kérdéseit, melyekre lapunk pszichológus publicistája, a Pszicho-rovat szerzője, Fodor-Horváth Zsófia válaszol.

Írja le problémáját, kérdését, küldj el nekünk a [email protected] címre, vagy keresse a kérdés matricát a 888.hu Instagram oldalán, a Pszichológus pedig válaszol!