„2015-től, a Simicska-konfliktus után, az új, még fegyelmezettebben az orbáni irányvonalat követő, még hűségesebb pártsajtó-birodalommal kerültünk egyre hevesebb összetűzésekbe. Direkt ellenünk, legjellemzőbbnek gondolt stílusbeli, technikai jellemzőinket bénán lenyúlva indítottak online médiaprojekteket, de a kormánysajtó más orgánumaiban is napi szereplők lettünk. Nem foglalkoztunk ezekkel. Állításaik olyan képtelenek, hazugak, a cikkeik annyira hiteltelenek voltak (nem csak a 444-ről, de egy tál bablevesről sem voltak képesek három komolyan vehető mondatot megfogalmazni), hogy azokkal felesleges lett volna vitatkozni.”

[...]

„Persze ezek a fogalmak (mint például a törvényes és szabályszerű működés, független szerkesztőség) eleve értelmezhetetlenek és hihetetlenek a hatalom küszöbén heverésző, törvénytelen pénzekből, törvénytelenül létrejött, törvénytelenül működő médiákoknak, illetve a hatalom támogatására szerveződött álcivil szervezeteknek”

– Uj Péter, 444.