Az Európai Tanács csúcstalálkozójának első napján jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok ügyében. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint lényegi, konstruktív és pozitív vitát folytattak a kérdésről a brit miniszterelnökkel, David Cameronnal. A megbeszélésen mindkét fél világossá tette, hogy azt szeretnék, ha Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió tagja maradna. A találkozó azért kiemelt jelentőségű, mert az Egyesült Királyságban 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról. A brit kormánynak a referendum kiváló lehetőség arra, hogy újratárgyalja viszonyrendszerét Brüsszellel. David Cameronék követelései között az uniós bevándorlás korlátozása számít a legproblémásabb javaslatnak.

A szlovén kormány még novemberben döntött úgy, hogy ideiglenes határzár segítségével védik meg országukat az illegális bevándorlástól. A 671 kilométeres szlovén-horvát határ 120 kilométeres szakaszán már egy hónapja áll a kerítés, amely további 550 kilométerrel bővül. A teljes határzár hatalmas feszültséget okozott a két ország kapcsolatában. Horvátország most az Európai Bizottságnál élt panasszal. A levélben a horvátok kérik, hogy a bizottság vizsgálja felül a kerítés jogszerűségét, ugyanis az súlyosan veszélyezteti a „vadon élő állatok migrációs útvonalát”.

Egyhangú döntést hozott az ENSZ BT az Iszlám Állam terrorszervezet pénzügyi forrásainak elzárásáról. Az USA és Oroszország által kezdeményezett határozat értelmében fokozni kell a nyomást a dzsihadista szervezetre. Az ülés résztvevői kijelentették, hogy elsődlegesen az ISIS által elfoglalt területek olaj- és földgázmezőiről kitermelt nyersanyagok értékesítésének kell gátat vetni. A BT-határozat megköveteli minden államtól, hogy törvényi szinten lépjen fel a terroristákat finanszírozókkal szemben. A csempészútvonalak legjelentősebb útvonalának a szír-török határ számít, így Törökország keményebb fellépésére is számítanak a szervezet tagjai.