A kutatóintézet prognózisában kifejtette:

A növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra – csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal – vezethető vissza.

A bérek várhatóan átlagosan 10 százalékkal emelkednek, amihez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány, valamint a tavaly novemberi bérmegállapodás. Ennek fényében a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet.

Idén lehetnek pozitív és negatív kockázatok is: a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet. Viszont a kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény, vagy a vártnál magasabb olajárak eredményeként az előrejelzettnél szerényebb forgatókönyv is elképzelhető.

Az intézet kimutatása szerint a beruházások tavalyi visszaesését követően idén és 2018-ban már bővülés várható, amit részben az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása, másrészt a társasági adó kulcsának csökkentése okoz.

A tanulmány az előző előrejelzése óta beérkezett adatok alapján felfelé módosította az inflációra vonatkozó prognózisát: 2017-ben 2,5 százalékos, de a 2 százalékos szintet egész évben meghaladó, míg 2018-ban 2,9 százalékos inflációra számít.

Az intézet várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben nem változtat az alapkamat szintjén. Ezzel szemben 2018-tól a növekvő infláció és a külföldi jegybankok kamatemelései miatt már lehet, hogy szigorításra kényszerülhet a magyar jegybank is.

Végül a Századvég becslése szerint idén az ESA módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék lehet.

Felkészül Simor András és Veres János.