Az Európai Bíróság szerdán elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét, azaz kimondta, hogy a kvótahatározatban foglalt követelések a tagállamokkal szemben jogosnak tekinthetőek.

A közelgő döntés kapcsán a Századvég egy előzetes felmérésében azt vizsgálta, hogy a lakosság szerint mit kellene tennie Magyarországnak egy ilyen bírósági ítélet esetén.   

A kutatás alapján kifejezetten ismert az ügy Magyarországon, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot.

A Századvég legutóbbi, az Európai Unióra kiterjedő Project 28 kutatásából kiderült, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Uniónak a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó tervét. Ezekkel az adatokkal összefüggésben az aktuális felmérés arra világított rá, hogy abban az esetben, ha a bíróság elutasítja a keresetet, a magyarok jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarország ne adja fel, harcoljon tovább az igazáért a kvótaügyben.

Mindössze 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot.

A Fidesz–KDNP szavazóinak 97 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kellene harcolnia, míg a Jobbik szavazóinak 80 százaléka volt ezen a véleményen. Az is látható, hogy a baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadáspárti, ám erős a megosztottság. Háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik.

Emellett a pártpreferenciájukban bizonytalanok abszolút többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket.