Hiába áskálódnak a bevándorláspártiak, a nemzetállamok támogatottsága erősödik
M. Kovács Róbert
2020.07.13. 12:30
A botrányok szintjén úgy tűnhet, hogy az Európai Parlamentben a migrációellenes tagállamok – mint Magyarország és Lengyelország – ellen indított, a jogállamiság köntösébe öltöztetett liberális támadások komoly károkat okoznak. A valóság azonban rácáfol erre: Lengyelországban magabiztosan nyert a jobboldal jelöltje, nálunk pedig a koronavírus-veszélyhelyzet alatt tovább növelte támogatottságát a Fidesz-KDNP.
Kötelezettségszegési eljárások tucatjait, verbális politikai támadások százait mérték az Európai Parlament liberális gyülekezetének tagjai az elmúlt években Magyarországra és Lengyelországra. Ráadásul
mindkét országban kialakult az az ellenzéki gyakorlat, hogy az erőtlen opportunisták az otthon elvesztett csatákat igyekeznek Brüsszelben megvívni,
hátha ott nyitott rá az agyonérzékenyített EP-képviselők többsége. Kommunikációs szinten úgy tűnhet, hogy ezzel eredményt is el tudnak érni, hiszen lassan nem telik el plenáris ülés a belga fővárosban, amelyen ne támadnák a lengyel vagy a magyar kormányt.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy
akármennyire is erőltetik sokan – nálunk, ugye pl. Gyurcsányék – az Európai Egyesült Államok eszméjét, egyelőre még a tagállami választópolgárok döntik el, hogy ki vezesse saját országukat.
Rájuk pedig a jelek szerint nem sok hatással vannak az EP-ben pfujolók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy
a hétvégén simán nyerte az elnökválasztást Lengyelországban Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság jelöltje
azok után, hogy tavaly a kormányzó jobbközép pártnak a parlamenti választásokon is sikerült rommá vernie baloldali-liberális kihívóit.
A legfrissebb felmérés szerint pedig
Magyarországon is töretlen a kormánypártok sikere.
Bár a koronavírus-veszélyhelyzet ideje alatt a baloldali ellenzék képviselői teleköpködték hatalmi visszaélésekről szóló hamis vádjaikkal, a veszélyhelyzeti felhatalmazást diktatúraként ábrázoló rémképeikkel az Európai Parlamentet, nem átallottak kamuvideók, álhírek gyártásával megpróbálni ellehetetleníteni a kormányzati védekezési munkát, de mindhiába: a magyarok többsége pontosan látja, hogy a kormány milyen sikeres munkát folytatott az ellen a vírus ellen, amely egyébként térdre kényszerítette olyan országok gazdaságát és egészségügyi rendszerét, mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország vagy Nagy-Britannia.
És ezt nem mi mondjuk, hanem a liberális kötődésű kutatóközpont, az IDEA Intézet, amelynek munkatársai négy különböző pártpreferencia-felmérést végeztek a koronavírus-járvány kitörése óta, és ezek alapján kénytelenek voltak megállapítani, hogy
a Fidesz február óta 4 százalékponttal – vagyis bőven a hibahatár feletti mértékben – növelte népszerűségét,
s ennek felét a legutóbbi, május végi felmérés óta hozták össze, vagyis a veszélyhelyzeti intézkedések társadalmi hatása már bőven érvényesült az eredményekben.
Az IDEA szerint
a Fidesz támogatottsága a választókorú lakosság körében 34 százalék, míg a biztos választók körében 50 százalék. Ez mindkét adat esetében jóval magasabb, mint amit a járvány kirobbanása előtt mértek,
így elmondható, hogy a választók igenis nagyra értékelték a kormányzópártok teljesítményét ebben a kritikus időszakban.
Sőt: még arra is rávilágít az IDEA kutatása, hogy a választók a jelek szerint megelégelték az ellenzéki pártok értelmetlen opportunizmusát, hiszen a Fidesz jelentős mértékben tudta megszólítani a baloldali pártok szavazóit.
10 százaléknyian érkeztek a Jobbik támogatói közül, további 10 százaléknyian a balliberális ellenzékből rekrutálódtak, és minden ötödik jelenlegi Fidesz-támogató vagy nem szavazott 2018 áprilisában, vagy nem tudta/akarta megmondani, hogy kire szavazott. Tehát nemcsak más pártoktól szerzett szavazókat, de képes volt új szavazókat is megszólítani,
fogalmaz a kutatóintézet tanulmánya.
Ráadásul a magukat liberálisnak meg néppártinak tartó ellenzéki politikusok észre sem veszik, hogy a folyamatos kormányellenes hadakozásukkal csak saját magukat járatják le, miközben
az egyetlen hivatalában megbukott magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc malmára hajtják a vizet.
Az ellenzéki térfélen az elmúlt időszakban ugyanis kizárólag a gyurcsányisták tudták növelni népszerűségüket egyetlen százalékponttal (a választókorú népességnél 12 százalékra, míg a biztos pártválasztók körében 18 százalékra), a második „legerősebbnek” mért Momentum a választókorú lakosság körében 7 százalékon stagnál, míg
a biztos pártválasztók körében korábban mért 11 százalékukból elvesztettek 1 százalékpontot.
Az ellenzék szalámisodása következtében
a Jobbik és az MSZP a jelenlegi adatok szerint már éppen csak megütné az 5 százalékos parlamentbe kerülési küszöböt
a választókorúaknál mért adatok szerint. Igaz, a biztos pártválasztóknál még 6-6 százalékon állnak, de ha a Fidesz a következő két évben is annyi bizonytalant tud mozgósítani, mint az elmúlt hónapokban, akkor 2022-től nem kell az Országgyűlésben végighallgatni Jakab Péter vagy Kunhalmi Ágnes stand-up fellépéseit.
És itt vége is annak a listának, amely egy most hétvégi parlamenti választás esetén a bejutó pártokat tartalmazza, hiszen
az eddig is mikrotámogatottságú Párbeszéd csak főpolgármesteri posztot tud szerezni, választókat nem, de az LMP, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is messze alulról szagolja a bekerülési küszöböt.
Mindezek az adatok tökéletesen bizonyítják, hogy „Orbán-fóbiára” nem lehet pártpolitikát alapozni, és a választók is egyre kevésbé kíváncsiak arra az ellenzéki narratívára, hogy „Magyarországon minden szar, amit a kormány csinál”.
A magyar választó a jelek szerint ugyanis – minden ezzel ellentétes baloldali hiedelem ellenére – nem vak és nem hülye.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
