Az Európai Unió jövőjéről szóló vitasorozat fő kérdése az, hogy milyen irányba menjen Európa a tagállamok szerint: egy birodalmi jellegű, Európai Egyesült Államokat megteremteni szándékozó közösség felé, vagy a nemzetekre támaszkodó, azokat tiszteletben tartó szervezet irányába? A magyar emberek a szupranacionális, nemzetek felett álló Európa koncepciójával szemben a kormányközi, az egyes tagállamokat előnyben részesítő unió megerősítését támogatják. A választókorú magyar lakosság 74 százaléka szerint fontos, hogy az EU-s döntéseket a továbbiakban is az állami vezetők közösen hozzák, míg a megkérdezettek csupán 15 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. Mindez azt jelenti, hogy a magyarok háromnegyede az Európai Tanácsot, az állam- és kormányfőket tömörítő uniós szervet tekinti legitim döntéshozónak.

Szintén túlnyomó többségben voltak azok, akik szerint az európai integráció nem jelenti azt, hogy az egyes tagoknak fel kellene adniuk nemzeti értékeiket. Tízből közel heten (68 százalék) helyezkedtek erre az álláspontra, és mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét.

Az állami szuverenitás melletti kiállással is szimpatizál a magyar felnőtt társadalom kétharmada (65 százalék), akik szerint növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét az európai döntéshozatalban. A válaszadók egyötöde (21 százalék) nem értett egyet az előbbi állítással, ők az állami önrendelkezést nem tartják fontosnak.

Az unió jövőjéről szóló vitasorozat egyik központi kérdése az is, hogy milyen veszélyek fenyegetik az európai kontinenst a jövőben. A magyar emberek kétharmada (66 százalék) szerint az egyik ilyen fenyegetést a tömeges migráció jelenti, míg 27 százalék szerint nem lesz jelentős a bevándorlás a jövőben.