Stef Blok holland külügyminiszter azt javasolta, hogy a délszláv háborúk utáni időszakhoz hasonlóan nemzetközi bíróságot kellene felállítani, ahol döntenek az Iszlám Állam terrorszervezet mellé álló katonák sorsáról. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, hogy képmutatásról és jogvédelemről egyaránt szó van, mivel a franciák nem tudnának mit kezdeni a korábbi terrorista harcosokkal, ha visszaküldenék őket az országba, így összességében boldogok, hogy Irak megoldja a problémát.

Fotó: AFP

– mondta a szakértő, majd azzal folytatta, hogy az élet megelőzte a jogot, hiszen a nemzetközi törvénykezést a valóság sok esetben túlhaladja a mai világban.

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint mivel ezek a katonák már Irakban vannak, így nincs is szükség a kiadatásukra. Véleménye szerint az élet valóban gyorsabban változik a jognál és a jogalkotás csak reagál a változó életre.

– mondta Tóth, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet jogalkotást indukál majd, és a holland javaslat is az eseti törvényszék létrehozása felé mutat.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt a helyzetet önhibáján kívül, de nem tudja kezelni. Alkalmas fórum lenne az ügyek megvitatására, de azok el sem jutnak odáig – tette hozzá.

A nemzeti és a nemzetközi jog között sok a különbség, például a nemzeti jogot sokkal könnyebb megváltoztatni, a nemzetközi jog forrása viszont általában valamilyen megállapodás. Ha az egész világra kiterjedő egyezményről van szó, azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, majd a Közgyűlésnek kellene elfogadni, előbbiben viszont a meglévő konfliktusok és ellenérdekek lehetetlenné teszik hasonló fajsúlyú megállapodások elfogadását – reagált Gyarmati István.

– fűzte hozzá a szakértő.

Fotó: AFP

A Nemzetközi Büntetőbíróságról Tóth Norbert elmondta: jelenleg 18 taggal működik, és bár Hágában ülésezik, de nem azonos a Nemzetközi Bírósággal. A büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre, azonban Irak és Szíria nem vett részt az alapításában.

Párizs bármit is állít, nem fogja visszaengedni Franciaország területére ezeket az embereket – húzta alá Gyarmati. Európa legtöbb országában hiányzik az a fajta jogszabályi környezet, amely az elítéltekhez hasonló terroristákkal szembeszállhatna – fogalmazott. Ha vissza is vinnék őket, nem biztos, hogy rájuk tudják bizonyítani az Iszlám Állam-tagságukat, és azt sem tudják, hogy elkövettek-e valamit Irakban vagy Szíriában.

– érvelt.

Gyarmati István értesülései szerint az európai államok többsége titkosszolgálati csatornákon azt közölte Közel-Kelettel, hogy nem fogják visszafogadni az Iszlám Állam oldalán harcoló radikálisokat. Tóth Norbert felhívta a figyelmet: az ügyek kulcsa a bizonyíthatóság. Nehéz bizonyítékokat találni a cselekmények ellen, csupán tanúvallomásokkal, szakértői véleményekkel vagy okiratokkal lehetne igazolni az elkövetéseket. Az ENSZ egy éve felállított egy nyomozócsoportot, amely Irak területén működik és bizonyítékokat gyűjt. Tanúvallomásokat akarnak felvenni, de az emberek nem igazán beszélnek, mert félnek – tette hozzá.