Az azonnali.hu-nak adott interjújában a politikai teoretikus többek között kifejti, hogy Európában a bal-jobb ellentétet meghaladta Európa, mint új szintézis. Meglátása szerint szükségszerű volt, hogy erre megjelenjen egy antiliberális, EU-kritikus reakció, amely nem is baj, mert ezzel tud a vita továbblendülni – éppen egy magasabb szintézis felé.

Mint mondja, „eleve nem szeretem ezt a fogalmat, beszéljünk úgynevezett populistákról. Tény, hogy az úgynevezett populisták nagyon nagy szívességet tesznek nekünk, mert nagyon pontosan rámutatnak a jelenlegi európai politika problémáira. Én mindig azok közé tartoztam, akik elutasították az olcsó jajongást a populistáktól. Álljunk csak meg egy percre, és nézzük a dolgokat nyugodtan:

Teszem hozzá: sajnos, igaza van. Az nem megoldás, hogy minden vitát azonnal egyesek elnyomnának a populizmus vádjával. Mint rajnai katolikus, én csak azt tudom mondani: aki másra egy ujjal mutat, mutasson magára hárommal. Amíg az EU önmagában nem találja meg a hibákat, felesleges a populistákra mutogatnia, akik viszont nagyon sokszor pontosan látják, mi a baj a jelenlegi EU-val.”

Elmondása szerint a jelenleg EU-val az a baj, hogy „nem tudjuk, ki dönt, és nem látjuk, miként lennének a döntésekbe bevonva a polgárok. Max Weberrel kérdezem: tudjuk, hogy hol és kiknél van a hatalom az EU-ban? Ameddig az EU nem ad ezen kérdésekre válaszokat – mert például a posztokat háttér-megállapodásokban osztogatják ki –, a populistáknak igenis igazuk lesz, ha a demokratikus deficitre rámutatnak.

Hangsúlyozza, hogy soha nem mondta, hogy ne lehetne igazuk a populistáknak.

Végezetül pedig arra a kérdésre, miszerint miért nem látja ezt a mainstream közvélemény, kifejti, hogy „mert egyszerűbb az EU-ellenességgel hadakozni. Ha Orbán vagy Salvini antiliberalizmusát nézzük, akkor rákényszerülünk, hogy számos ponton tényleg kétségbe vonjuk a liberalizmust. Kellemetlen kérdések jönnek elő. Kinek használ egyáltalán a liberalizmus? Kinek az érdekét képviseli a liberalizmus? Biztos, hogy a többség érdeke egy liberális gazdaság- és társadalompolitika? Ha az EU-ellenességgel harcolunk, nem kell konfrontálódnunk ilyen kérdésekkel.”