Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az iráni elnök nem akar új atomalkut kötni az Egyesült Államokkal

Fodor-Horváth Zsófia

2020.01.15. 15:29

Haszan Róháni iráni államfő szerdán jelezte: nem akar új atomalkut kötni Donald Trump amerikai elnökkel, „aki mindig megszegi ígéreteit”.

Az iráni vezető szerint az lenne a helyes megoldás, ha visszatérnének a 2015-ben kötött nukleáris egyezményhez. Televíziós beszédében Róháni aláhúzta: az iszlám köztársaság kész lenne újra betartani a megállapodást, ha feloldanák a gazdasági szankciókat. Ostobaságnak nevezte azokat az információkat, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik.

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden azt javasolta, hogy ha az Egyesült Államoknak nem kell a többhatalmi megállapodás az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), akkor új egyezményt kell kötni a perzsa állammal. „Ha ez a megállapodás nem kell, akkor váltsuk fel egy másikkal, váltsuk fel egy Trump-egyezménnyel” – fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban, azt hangoztatva, valahogyan mindenképp meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Trump a Twitteren reagálva egyetértett a „Trump-egyezményre” vonatkozó brit felvetéssel.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerdán egy Újdelhiben rendezett biztonsági konferencián azt mondta, még „nem halott” a 2015-ben Bécsben megkötött nemzetközi megállapodás az iráni atomprogramról és hozzátette: nem biztos abban, hogy egy új egyezmény, amelyre Donald Trump amerikai elnök is áldását adná, tartós lehetne.

Zaríf szerdán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tartotta magát a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeihez, és kilépett az egyezményből. „Volt egy megállapodásunk, amelyet az Egyesült Államok felmondott. Ha kötünk egy Trump-egyezményt, az meddig fog tartani?” – tette fel a kérdést az iráni külügyminiszter. Hozzátette, hogy a jelenlegi egyezmény az elképzelhető lehető legjobb megoldások között van.

Az Egyesült Államok 2018 májusában egyoldalúan felmondta az atomalkut, amelyben Irán a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe kötelezettséget vállalt atomprogramja korlátok közé szorítására. Az elmúlt évben az iszlám köztársaság is fokozatosan kivonta magát az egyezmény hatálya alól, miután hiába kérte annak többi aláíróját, hogy ellensúlyozzák az újra életbe léptetett szankciók negatív gazdasági hatásait.

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kedden úgy döntött, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt elindítja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. Berlin, Párizs és London hangsúlyozta: azzal a reménnyel teszik meg ezt a lépést, hogy sikerül az építő, „konstruktív diplomáciai párbeszéd révén kiutat találni a zsákutcából és megőrizni a megállapodást”.

Róháni stratégiai hibának nevezte döntésüket. Az elnök emlékeztetett, hogy az európai aláírók sem tartották be ígéretüket, és nem védték meg az iráni gazdaságot az amerikai szankciók káros hatásaitól. A politikus egyúttal figyelmeztetett, hogy a Közel-Keleten állomásozó európai katonák veszélyben lehetnek. Emellett megismételte, hogy a Közel-Kelet békéjének záloga az amerikai erők kivonása a térségből.

(MTI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére