Elfogadta az ENSZ Közgyűlése a világszervezet migránsügyi megállapodását hétfőn New Yorkban.

A 193 tagállamból 181 támogatta a megállapodást. Az Egyesült Államok és Magyarország nemmel szavazott. Három ország tartózkodott, a többiek nem vettek részt a voksoláson.

Ausztria, noha a migránsokkal foglalkozó másik nemzetközi megállapodást, hivatalos nevén az ENSZ globális migrációs paktumát több más országgal, köztük Magyarországgal együtt elutasította, a migránsügyi megállapodást támogatta.

A migránsügyi megállapodás egyebek között erősítené a menedékkérők hozzáférését a befogadó országok munkaerőpiacához, illetve oktatási és egészségügyi rendszeréhez. A jóval vitatottabb ENSZ globális migrációs csomagjához hasonlóan a migránsügyi megállapodás sem bír jogilag kötelező erővel, politikai értelemben azonban kötelezné az államokat.

A migránsügyi megállapodás fő célja a legtöbb migránst befogadó állam nagyobb támogatása. A világszervezet adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország, Pakisztán, Uganda és Libanon fogadta be.

Jan Egeland, a Norvég Menekült Tanács (NRC) főtitkára szerint a migránsügyi csomag egy kísérlet arra, hogy a menekülő embereknek "civilizáltan és egy kis ésszel" nyújtsunk védelmet.

A világszervezet szerint 2017-ben világszerte 68,5 millió menekültet tartott számon, köztük a saját hazájukban maradt, otthonából elűzött 40 millió embert.

Az ENSZ Közgyűlés 2016. szeptember 19-én döntött a migrációs paktum és a migránsügyi megállapodás előkészítéséről, így elkülönítve a két témakört. Egyik megállapodástervezet sem bír kötelező erővel.

Az ENSZ globális migrációs paktumát a marokkói Marrákesben fogadták el december 10-én 164 ország támogatásával, több tagállam nyílt rosszallása és távolmaradása mellett. A migrációs csomagot december 19-én a világszervezet közgyűlése előtt is szavazásra bocsátják.

Az egyezmény – hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról – elfogadásának folyamatából időközben kilépett többek között az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovákia, illetve Magyarország is. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, valamint nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között – írja az MTI.