Emlékeztetőül: Joe Bident egyszer már kioktatták a Fudan Egyetemen szuverenitásból
888.hu
2021.04.29. 15:00
Amerikában mindenki nagyon aggódik, mert a sanghaji Fudan Egyetem Budapesten nyit campust.
Kedden online esemény keretében írta alá a Fudan Hungary Egyetem előkészítését lehetővé tevő stratégiai együttműködési megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos és Hszü Ning-seng, a Fudan Egyetem elnöke.
Természetesen amikor kiderült, hogy a patinás sanghaji intézmény Budapesten nyit campust, már tudni lehetett,
lesz rettegés meg sivalkodás.
Tegnap az amerikai nagykövetségen volt a sor, amelyet a Magyar Hang kérdezett meg az ügyben. A portál arra volt kíváncsi, hogy a követség szerint jelent-e pénzügyi vagy biztonsági kockázatot Magyarország számára a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése, és alááshatja-e ez a NATO-egységet.
Nagyra értékeljük az erős kétoldalú kapcsolatokat NATO-szövetségesünkkel, Magyarországgal. A NATO-tagság lehetőséget adott Magyarországnak, hogy jelentősen fejlessze a gazdaságát, annak köszönhetően, hogy nem kell külső biztonsági fenyegetéstől tartania. Aggodalomra ad okot a Fudan Egyetem első európai campusának lehetséges megnyitása, mert Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit”
– szólt a válasz.
Mindig jó látni, amikor a „fejlett Nyugat” aggódik.
Főleg annak tudatában, hogy
Joe Bident egyszer már helyre tették a Fudan Egyetemen. Épp szuverenitási kérdésekben.
A The New York Times még tavaly egy hosszú cikkben elevenítette fel, hogy az amerikai elnök hogy jutott el „a kereskedelmen keresztül alakítjuk át Kínát” állásponttól a diktatúrát kiáltásig.
A cikkben felelevenítik Biden 2001-es kínai látogatását, amelyet még delaware-i szenátorként tett, az amerikai szenátus külkapcsolati bizottságának vezetőjeként.
A demokrata párti politikus a látogatás során a Fudan Egyetem nagyjából 40 végzős hallgatójával vett részt egy beszélgetésen. A lapnak Franck Jannuzi, aki részt vett a látogatás szervezésében és Bidennek is segédkezett felidézte, hogy az akkor szenátorként tevékenykedő Biden a következő kérdést tette fel a jelenlévőknek:
„A Tienanmen téren összegyűlt diákok hazafiak vagy árulók voltak a Kínai Népköztársaságban?”
Az anekdota szerint ekkor csend lett a teremben, majd egy fizikus hallgató, Newton és Einstein tudósa azt válaszolta:
A Tienanmen tér diákjai a Kínai Népköztársaság hősei voltak. Szenátor, változás jön Kínában. De mi, Newton hallgatói fogjuk meghatározni a változás ütemét és irányát, és nem ön vagy bárki más, aki a Potomac partján dolgozik.”
A cikk szerint egyébként Biden már alelnökként csak 2011 és 2012 között legalább nyolcszor találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. 2011-ben még egy középiskolába is elmentek közösen, ahol kosárlabdáztak.
AFP PHOTO/Peter PARKS (Photo by PETER PARKS / AFP)
Bidenen kívül egyébként Barack Obama volt amerikai elnök is összeköthető a Fudan Egyetemmel. 2009 novemberében Sanghajban tett látogatása során a Fudan vezetői fogadták.
Joe Biden továbbá 2011-ben egy 50 perces beszédet is tartott a Szecsuan Egyetemen.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
