A Migrációkutató Intézet áttekintette a 2018. december 10-én 164 ENSZ-tagállam által aláírt globális migrációs paktum tartalmát. A több mint egy tucat ország – köztük a V4-ek – által elutasított dokumentummal szembeni legfőbb érv, hogy leegyszerűsítő módon, elkerülhetetlen, de megfelelő menedzselés mellett mindenki számára előnyös folyamatként írja le a migrációt. Mi több, a dokumentum egységes migrációfogalmat használ, összemosva ezzel a legális és az illegális mozgásokat.

Az intézet hangsúlyozza, a 23 célkitűzést lefektető egyezmény szinte teljes egészében a nemzetközi migránsok jogaira helyezi a hangsúlyt, miközben a nemzetállamok szuverenitásának fontosságát és a migrációt sok esetben övező kockázatokat csupán néhány helyen említi. Ebből következően a paktum szinte kizárólag a fogadó államoknak és társadalmaknak irányoz elő kötelezettségeket. Az egyezmény alapvetően a kibocsátó országok (vélelmezett) érdekeit szolgálja, amelyek jelenleg (látszólag) egybeesnek a bevándorlást támogató nyugati országok érdekeivel, ám a dokumentum leegyszerűsítései tudományos szempontból erőteljesen megkérdőjelezhetők.

• "Elismerjük, hogy [a migráció] a prosperitás, az innováció és a fenntartható fejlődés forrása globalizált világunkban, illetve azt, hogy e pozitív hatások optimalizálhatók a migráció irányításával.” 
• A jelen Globális Paktum elismeri, hogy a biztonságos, rendezett és szabályos migráció akkor szolgálja mindenki érdekét, ha megfelelő tájékoztatáson alapul, tervezetten és konszenzusos módon történik. [….]” 
• „[….] Elkötelezzük magunkat továbbá az őrizetbe vételtől eltérő megoldások mellett, amelyek összhangban állnak a nemzetközi joggal, és emberi jogi megközelítést alkalmazunk a migránsok bármilyen elzárása esetén, miközben utóbbira kizárólag utolsó lehetőségként tekintünk. [….]” 
• „[….] Elkötelezzük magunkat továbbá, hogy a migránsok nem vonhatók büntetőeljárás alá pusztán azért, mert embercsempészet tárgyává váltak. [….]”
• „[….] Népszerűsíteni szükséges a független, objektív és minőségi médiabeszámolókat, beleértve az interneten elérhető információkat, melynek eszköze a médiaszakemberek érzékenyítése és oktatása a migrációhoz kapcsolódó ügyekben és szóhasználatban. [….]” 
• „ [...] Szükséges továbbá megakadályozni azon médiumok közfinanszírozás általi támogatását és anyagi javakkal való ellátását, amelyek szisztematikusan intoleranciát, idegengyűlöletet, rasszizmust és a diszkrimináció egyéb formáit propagálják a migránsokkal kapcsolatban."

Nem véletlen tehát, hogy Ausztria, Ausztrália, Bulgária, Chile, Csehország, Horvátország, a Dominikai Köztársaság, Észtország, Magyarország, Olaszország, Izrael, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Svájc és az Egyesült Államok sem szavazta meg a megállapodást.