Nos, a Magyar Közlönyből egyértelműen kiderül, hogy a miniszteri biztos nem egy magyar NASA létrehozásán fog dolgozni, csupán

• gondoskodik az űrkutatási tárgyú szerződések, a szükséges szabályozás kidolgozásával, a szerződések előkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• felügyeli az űrkutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, szakpolitikák összehangolását és megvalósítását,
• valamint képviseli a kormányt a hazai és nemzetközi űrkutatási szervezetekben és fórumokon.

A most kinevezett dr. Ferencz Orsolya egyébként a téma egyik legnagyobb szakértője, korábban az ELTE Ûrkutató Csoport tudományos főmunkatársaként tevékenykedett.

Amúgy Magyarország az 1960-as évek végétől nemzetközi együttműködések keretében több űrprogramban is részt vett. 1992 óta a Magyar Ûrkutatási Iroda irányítja a kutatási tevékenységet és a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzetközi kapcsolatok azért fontosak, mert nincs annyi pénz, hogy saját programokat indítsunk, így az Európai Unió Ûrügynökségének a keretein belül fejtünk ki tevékenységet.

A magyar űrtevékenység időszámítása Bay Zoltán Hold-radar-kísérletével kezdődött. A magyar fizikus által vezetett kutatócsoportnak 1946 februárjában sikerült a Holdról visszaverődő radarvisszhangot észlelnie, és ezzel létrehoznia a magyar radarcsillagászatot.

Az 1970-es évektől kezdve szovjet küldetések keretében egyre több magyar űreszköz eljutott a világűrbe, és végzett ott tudományos kísérleteket. A magyar űrkutatás elismertsége egyre nőtt, az egyes tématerületeken újabb és újabb kutatók kezdtek dolgozni.

1980. május 26-án került sor az első magyar űrhajós űrrepülésére. Farkas Bertalant a Szojuz-36 űrhajó juttatta fel a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére, hogy ott a következő egy hét során a magyar űripari és tudományos közösség külön erre az alkalomra kifejlesztett űreszközeivel kísérleteket végezzen. Számos nagy sikerű magyar eszköz, amelyek közül néhányat a mai napig használnak, ennek az útnak köszönheti létrejöttét. A Szovjetunió felbomlása teljesen új helyzetet teremtett az űrkutatás területén is. Ennek megfelelően a hazai űrszektor támogatásának feladatát 1992 januárjától kezdődően az ekkor létrehozott központi hivatal, a Magyar Ûrkutatási Iroda (MÛI) látta el.

Az iroda azt követően jött létre, hogy Magyarország a régió országai közül elsőként kezdte meg az Európai Ûrügynökséggel való kapcsolatfelvételt, és 1991. április 10-én együttműködési megállapodást kötött a szervezettel.

A korábbi évtizedekben kialakított hagyományos kapcsolatok folytatása és megerősítése érdekében Magyarország 1999-ben kormányszintű űrkutatási együttműködési megállapodást kötött Oroszországgal, majd 2001-ben az Egyesült Államokkal.

Ha valaki mélyebben érdekel a magyar űrtevékenység, akkor olvassa el ezt a tanulmányt, vagy nézze meg a kormány oldalát.