A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért Mayor mellett kutatótársa, Didier Queloz csillagász és James Peebles kozmológus veheti át az idei fizikai Nobel-díjat decemberben.

– mondta Mayor Madridban egy szerdai konferencián, amikor ennek lehetőségeiről kérdezték.

Ezek a bolygók túlságosan is messze vannak. Még ha a legoptimistább esetet is vesszük, egy nem túl messzire, mondjuk néhány tucat fényévnyire lévő élhető bolygót, mely szinte a szomszédban van, akkor is tetemes mennyiségű időbe telne oda eljutni. Több százmillió napról van szó, ha a ma elérhető eszközöket vesszük figyelembe.

– mondta.

Fotó: Shutterstock

A 77 éves Mayor elmondta: sürgetőnek érezte, hogy szembeszálljon azokkal az állításokkal, amelyek szerint „rendben, majd elköltözünk egy élhető bolygóra, ha egy napon már nem lehet tovább a Földön élni. Ez teljességgel őrültség” – tette hozzá.

Mayor kollégájával, Didier Quelozzal 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b egy gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

Ez egy nagyon régi, a filozófusok által sokat tárgyalt kérdés: vannak más világok is az univerzumban? Olyan bolygókat keresünk, melyek a legközelebb vannak hozzánk és hasonlítanak a Földre. Kollégámmal együtt kezdtük el a bolygók utáni kutatást és megmutattuk, hogy lehetséges a tanulmányozásuk – mondta el Mayor. Hozzátette: a következő generáció feladata lesz, hogy megválaszolja a kérdést, van-e élet más bolygókon is. „Nem tudhatjuk! Az egyetlen út, hogy olyan technikákat fejlesztünk ki, melyek segítségével észlelhetjük a távolban lévő életet – emelte ki.