A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay Péter kijelentette, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

– fogalmazott.

Márki-Zay úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként, az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.

Márki-Zay egyébként a Magyar Hang Gulyáságyú című podcast-jában augusztus végén számolt be arról, hogy
„még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból”.
Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy
„nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

– fogalmazott a Magyar Nemzet érdeklődésére ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász rávilágított, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Szerinte tehát a baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe.

E körben, bár ez meglehetősen életszerűtlen, hivatalos szakvéleményt az ÁSZ fog nyújtani, ugyanakkor rontja az ellenzéki pártok pozícióit az a tény, hogy a „Csak fölfelé” plakátkampány keretében a közös jelölt Márki-Zay Pétert és az adott választókörzet baloldali jelöltjét láthattuk szerte az országban – tette hozzá.

Cáfolja az MMM szeparált kampányelméletét az a körülmény is, hogy a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport, amely szintén külföldről segítette a baloldalt, kaphatott az MMM külföldről érkező pénzeiből a március végi baloldali sms-botrány vonatkozásában, amely szintén a teljes ellenzék érdekében megvalósuló kampány volt – jegyezte meg.

A szakember összességében úgy vélte: a hazai történések teljes körű kivizsgálására az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre.

Ifjabb Lomnici Zoltán mindezeken túl felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában PAC-eknek (politikai akcióbizottságoknak), illetve újabban 527-es szervezetnek nevezik azokat a csoportokat, amelyek összegyűjtik és közösen kezelik a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait (akik pénzt adnak ezeknek az alapoknak a kampányokra jelöltek, népszavazási kezdeményezések vagy jogszabályok ellen/mellett). Hangsúlyozta, az ilyen szervezetek működése hazánkban nem normaszerű, ráadásul a titkos pénzek becsatornázása egy politikai kampányba az USA-ban is súlyos büntetést von maga után.

A Magyar Nemzet az elmúlt napokban négyrészes cikksorozatban tárta fel a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel.

Karácsony Gergely előválasztási bukása után a főpolgármester számára bérelt plakáthelyeket a rejtélyes finanszírozó átengedte, vagy legalábbis nem ellenezte, hogy átengedjék Márki-Zaynak, aki aztán már összellenzéki miniszterelnök-jelöltként novembertől 400 óriásplakáton hirdette: Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra.

A 2021 októberében Márki-Zay mögé felsorakozott kampányhálózat magyarországi részének egyik meghatározó tagja volt a DatAdat nevű cégcsoport, amelyben megtalálható például Gyurcsány Ferenc volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, a baloldal 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is sikertelen kampányguruja, Szigetvári Viktor és a legnagyobb név, Bajnai Gordon egykori miniszterelnök.

Több celebet, humoristákat is bevetettek Márki-Zayék, talán a legismertebb név közülük Bödőcs Tibor, aki a Nyomtass Te Is! című baloldali kampánylapot a vidékieket lenéző videóval reklámozta.

A korábbi választásokhoz hasonlóan a kampányban ismét ringbe szálltak a Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők. Az aktivistatoborzást Bajnai Gordon baloldali exkormányfő vállalta magára, a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezéssel. A deklarált céljuk az volt, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak.

Fontos szerep jutott természetesen a médiának is a kampányban, főként olyan sajtóorgánumoknak, amelyeket a Soros-hálózat régóta támogat, ilyen a 444.hu, a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36.

A Magyar Nemzet cikksorozata bizonyítékok sorával igazolta, hogy a baloldali pártok a 2022-es választáson a kampánygépezetük döntő részeinek nem voltak az urai. Ez a külföldi befolyásolás a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, az orosz–ukrán háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Maga Márki-Zay Péter ismerte el egy márciusi interjúban az InfoRádióban, hogy honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekben olyan szakértőkkel konzultál, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, illetve olyan NATO-szakértővel, mint a magyar származású, amerikai születésű Evelin Farkas.

Ebből egyértelművé vált, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt. Ezek fényében nem meglepő, hogy Márki-Zay és sok más baloldali politikus fegyverek szállítását követelte Ukrajnának, sőt magyar katonák frontra küldését is elképzelhetőnek nevezték. Olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.