Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ő a Városháza-ügy táskás embere

888.hu

2021.12.13. 13:00

A Mediaworks Hírcentrum összeállításából kiderül, hogy a táskás ember családja a néhai Kiss Péter szocialista miniszter környezetében alapozta meg baloldali kapcsolatait.

 

A következőképp áll fel a csapat. A Zsolt frontol. Van egy Berki Józsi nevű figura, ő volt a Kiss Péternek valami bal keze. A Kiss Ambrus volt a Kiss Péter titkárságvezetője, tehát most a Berki Józsi a Kiss Ambrussal dolgozik együtt. Gordon két embert ajánlott be a Karácsonynak, a Tordai Csabát és a Kiss Ambrust. Tordai a főpolgármester jogi főtanácsadója, minden szerződést, rendelkezést ő készít elő. Tordai Csaba nem pénzezik, nincs benne ebben a »jutalékos« rendszerben. A »jutalékos« rendszerben, amit nekem a Zsoltnak kell fizetnem, az csak a Kiss Ambrus felé van”

– foglalta össze a tudnivalókat az orosz befektetők számára Gansperger Gyula korábbi Wallis-vezér, Bajnai Gordon volt miniszterelnök barátja, harcostársa egy 2021. október 6-i üzleti tárgyaláson, amelynek témája fővárosi ingatlanok, közöttük a rendkívül értékes budapesti Városháza adásvétele volt.

A Magyar Nemzet oldalán megjelent írás szerint az utóbbi években Berki Zsolt a „jutalékos rendszer” táskás embere lett. A beszélgető felek szerint ő kapta a pénzeket, amelyeket utána tovább kellett osztania, a fentiek szerint például Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek, aki régi bútordarab a szocialistáknál, hiszen már évekkel ezelőtt a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter közvetlen környezetében dolgozott, csakúgy, mint Berki Zsolt testvére, Berki József. Bár a jelek szerint Berki Zsolt sosem lett dúsgazdag, a jutalékból azért tellett új autóra – derült ki a kiszivárgott beszélgetésekből. De hogyan került ebbe a hálátlan szerepbe?

Magánnyomozástól az ingatlanbizniszig

A nyíregyházi születésű Berki Zsolt első cégét, a BFOR Kft.-t 1999-ben alapította testvérével, Ernővel közösen, amikor a húszas évei közepén járt. Azt nem tudni, hogy a család is a Nyírségből származik-e, ám az biztos, hogy a BFOR-t már Budapest IV. kerületében, Újpesten jegyezték be, ahol a Berki család azóta is lakik. A cég főként magánnyomozással, biztonsági tevékenységgel foglalkozott, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagja is volt. Az, hogy Berki első cégként egy ilyen vállalkozást alapított, arra is utalhat, hogy vagy ő, vagy a testvére korábban rendvédelmi szervnél, például a rendőrségnél dolgozott, ugyanis az itt megszerzett tudás és tapasztalat jól kamatoztatható a magánnyomozás és a személy- és vagyonvédelem világában. Emellett pedig a hatósági kapcsolatrendszer szintén gyümölcsöző ebben az iparágban.

A Mediaworks Hírcentrum nem talált arra utaló adatot, hogy Berki vagy bármely rokona rendvédelmi szervnél dolgozott volna, de az tény, hogy Berki Zsolt egészen napjainkig érdekelt maradt ebben az üzletágban. Bár a BFOR-ból két év után kiszálltak, 2002-ben újabb biztonsági céget alapítottak Optimum Security Kft. néven. A vállalkozás a mai napig működik – igaz, törölték az adószámát –, abban Berki Zsolt felesége a vállalkozó üzlettársa, így fordulhatott elő, hogy az Optimum Security tevékenységi köre a fodrászatra, szépségápolásra is kiterjed. A hölgy ugyanis műkörmös. A biztonsági cégről a Telex.hu azt írta, hogy több rendezvényt, köztük önkormányzati eseményeket is biztosítottak az évek során. A liberális portál megjegyezte, hogy mind jobboldali, mind baloldali önkormányzatok eseményein felbukkant az Optimum Security, ám azt nem részletezték, hogy mely helyhatóságok vették igénybe a szolgáltatásaikat.

Berki Zsolt a 2000-es években számos cégben töltött be tulajdonosi, ügyvezetői tisztséget rövid ideig. Ilyen volt a bontási munkálatokkal foglalkozó Ber-Invest Kft., az üzletviteli, vezetési tanácsadás területén tevékenykedő Hungária Present Kft., az ingatlan-adásvételekkel foglalkozó K-ÉP Kft., de belekóstolt a vendéglátásba is az Eriki Kft. tulajdonosaként.

A vállalkozó ezeken felül tulajdonosa és ügyvezetője volt az SZZT-ÉP Kft.-nek (2008 és 2010 között), valamint a Ráday Center Kft.-nek (2008–2019 között). Mindkét cég főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, és a cégekben az is közös, hogy izraeli tulajdonosok mellett offshore hátterű cégek is érdekeltek voltak benne.

Berki Zsolt kisebbségi tulajdonosként további két cégben érdekelt: a 2018-ban alapított és felesége által vezetett North Bros Consulting Kft.-ben – amelynek főtevékenysége „fodrászat, szépségápolás” –, illetve az elhíresült Northern Rock Kft.-ben. Ez utóbbi onnan lehet ismerős, hogy az Index.hu a Városháza-gate kirobbanásának másnapján tett közzé egy szerződést, amely szerint a Northern Rock megbízta a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t, hogy segítsen a Városháza eladásának lebonyolításában, több mint egymillió eurós tanácsadói díj fejében.

Wieszt János is megfenyegette

Berki Zsolt neve 2008-ban bukkant fel először az országos médiában, az úgynevezett Infopark-ügy kapcsán. Az állami tulajdonú InfoPark Zrt. 2007 végén a Noveco Invest Kft.-re ruházta a Lágymányosi híd déli oldalán fekvő, 62 ezer négyzetméteres terület földhasználati jogát, amiből komoly botrány kerekedett.

Az Inforpark Zrt.-t ugyanis az állam privatizálta, a vásárló pedig a szocialista párthoz közeli milliárdos, Magyarország egyik leggazdagabb embere, Leisztinger Tamás K-Immo nevű cége volt. Leisztingerék csak az adásvétel után jöttek rá, hogy a tulajdonjog nem sokat ér a földhasználati jog nélkül, ezért a Kossuth téri Parlament Caféba hívatta a Noveco képviselőit. A cég Berki Zsolt testvére, Berki József tulajdonában volt. A tárgyaláson harmadmagával megjelenő Berki Józsefnek 400 millió forintot ajánlottak a földhasználati jogért, és hangsúlyozták, hogy ha nem fogadja el,

baleset vagy nagyon nagy baj fogja érni őket.

A következő alkalommal már Leisztinger cégcsoportjának székhelyén, az Arago-székházban találkoztak, ahol a vörös báró Leisztinger már személyesen tárgyalt Berki Zsolttal és Szász Róberttel, akiket Berki József maga helyett küldött, mivel úgy ítélte, hogy baja eshet a találkozón. (Szász vélhetően ugyanaz a személy, aki a cégadatbázisokban Robert Sasként szerepel, izraeli állampolgár, és Berki Zsolt két cégében is van érdekeltsége – a már említett SZZT-ÉP Kft.-ben, valamint a Ráday Center Kft.-ben.)

Az Arago-székházban zajlott megbeszélésen elhangzottakat valószínűleg Berkiék szivárogtatták ki a sajtónak egy feljelentés és feljelentéskiegészítés formájában, mely dokumentumot utólag a Mediaworks Hírcentrum is megszerezte. Akkor több lap idézett az iratokból, most mi is így teszünk: „Leisztinger Tamás várta őket, és a megkötött szerződések megsemmisítésére, vagy a cégünk eladására adott ultimátumot, mondván, ha nem engedelmeskedünk, a jó rendőrségi és ügyészségi kapcsolatai által lecsukat mindenkit, akinek köze volt az üzletéhez. Azt mondta, hogy ő az állam, ő rendelkezik mindenről és mindenkiről, és nem tűri, hogy az üzletébe bárki belerondítson. Ezt vehetjük fenyegetésnek” – állt a Berki József által tett feljelentéskiegészítésben, amely 2012. januári keltezésű.

A dokumentumban szintén szerepel és a korabeli cikkek is beszámolnak róla, hogy 2010 októberében betöréses rablás áldozata lett Berki József: bár neki nem esett baja, a lakhelyéről elvitték a Noveco szerződéseit, a zsarolási ügyhöz kapcsolódó iratokat, valamint két darab fénymásolt infoparkos aranyrészvényt és az útlevelét – egyéb értékek mellett. A rablás szemtanúja volt Berki József gyermeke, akit a betörők egy szekrénybe zártak.

Berki József arról is beszámolt a hatóságoknak, hogy Wieszt János akkori MSZP-s újbudai önkormányzati politikus fenyegette meg őt és munkatársait a Parlament Caféban. A hatóságok az ügyben először zsarolás, majd az enyhébb önbíráskodás gyanújával indítottak nyomozást, ám 2013-ban megszüntették az eljárást. Wieszt azonban így sem úszta meg a börtönt: 2014-ben négy év szabadságvesztésre ítélték, miután bebizonyosodott, hogy egy üzlethelyiség bérleti jogáért több mint kétmillió forintnyi kenőpénzt kért el egy helyi vállalkozótól.

Berki Zsolt neve 2008-ban egy másik ügy kapcsán is felbukkant, igaz, csak érintőlegesen. Az úgynevezett Estivo-ügy kiindulópontja volt, hogy a Bogdáni úti buszvégállomásnál a földhivatal úgy jegyzett be egy telket, hogy az az Express Utazási Iroda tulajdona. Ennek a cégnek a tulajdonosai egy Estivo nevű cégbe apportálták az ingatlant, majd pereket indítottak a BKV ellen, mondván, hogy a közlekedési társaság évekig jogtalanul használta az Estivo tulajdonát az akkori 86-os busz végállomásaként.

A konfliktusból per lett, amelyet elvesztett a főváros, és abban állapodott meg a céggel, hogy a buszvégállomás telkét elcseréli néhány rendkívül értékes Ráday utcai foghíjtelekre. A sajtó felkapta az ügyet, a botrány pedig eltántorította az akkori, Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzatot az egyezségtől. Berki Zsolt mindössze úgy bukkant fel a történetben, hogy ellenajánlatot tett a fővárosnak a telkek megvásárlására, ám nem járt sikerrel.

Városháza-gate

A 2010-es években nem nagyon lehetett hallani az újpesti Berki családról, Zsolt és három testvére, József, Ernő és Róbert csendben bizniszelgettek. Majd bő egy hónapja – amint az már fentebb említettük – az Index.hu hozott nyilvánosságra egy szerződést, amely szerint Berki Zsolt cége, a Northern Rock Kft. bízta meg a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t, hogy segítsen a budapesti Városháza eladásában több mint egymillió eurós tanácsadói díj fejében. Beák Attila, a tanácsadó cég vezetője elismerte a szerződés valódiságát, ám üzleti titokra hivatkozva arról bővebb felvilágosítást nem kívánt adni.

A szerződésben részletesen szerepelnek a Városháza paraméterei, márpedig ilyen adatokhoz Berki Zsolt nem juthatott hozzá nyilvános forrásból, azokat csakis a fővárosi önkormányzattól kaphatta meg, mindeközben viszont a főpolgármester tagadta az eladási szándékot.

Karácsony Gergely ezt követően arról beszélt, hogy több forgatókönyv készült, hogyan lehetne hasznosítani a Városháza épületét, ám 2020 novemberében döntés született arról, hogy nem verik dobra az ingatlant. Ennek azonban pont az ellenkezője derült ki, amikor a Cseh Katalin korrupciógyanús ügyében szivárogtató Anonymus-maszkos alak több hangfelvételt tett közzé. A hanganyagokon Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő igazgatója és üzletemberek, valamint Bajnai Gordon volt kormányfő a Rahimkulov család megbízottjával tárgyalt fővárosi ingatlanok adásvételéről. Így derült ki, hogy Barts Balázs 2021 májusában is befektetőkkel tartott megbeszélést a Városháza eladásáról. A találkozóra a vagyonkezelő Attila úti székházában került sor.

A hanganyagokon Gansperger Gyula bővebben is beszámolt Berki Zsolt szerepéről. Mint mondta, egy bizonyos „Guszti” ismertette őt össze egy figurával, aki „a fővárosi önkormányzat vagyonkezelőjének intézi az ügyeit”. „Találkoztam Berki Zsolttal [...], és adott egy listát” – mondta Gansperger a felvételeken, utalva arra, hogy Berki már a megismerkedésükkor az eladó fővárosi ingatlanok listájával érkezett. „[...] leültünk a Tabáni Tenisz Klub büféjében, megállapodtunk, utána lementünk a fővárosi vagyonkezelőbe, összehozott az ügyintézővel. [...] És akkor megvolt ez a biznisz, annyit kért, hogy kössek vele egy megbízási szerződést, kért kétmillió forintot, azt kifizettem” – számolt be Gansperger Gyula, majd a történet vége az lett, hogy megnyerte a kiszemelt ingatlant.

Gansperger felfedte a szisztémát is. A hangfelvételeken arról beszélt, hogy az általa vásárolt ingatlan után „jutalékot” fizetett Berki Zsoltnak, aki a korrupciós pénzből továbbosztott Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek. A milliárdos vállalkozó szerint Kiss feladata, hogy ha valaki más, például Tüttő Kata főpolgármester-helyettes „bele akar túrni”, azaz ő is kinézi magának az adott ügyletet, akkor Kiss Ambrus „rendezze le” a dolgot.

Gansperger többször is beszélt arról, hogy Berki Zsolt személyesen felügyeli a jutalékért megbundázni kívánt pályázatokat.

Zsolt tájékoztatott arról, hogy beadott-e valaki más pályázatot, és milyen számot írt bele”

– utalt Gansperger az ingatlan árára tett ajánlatokról, hozzátéve, hogy ha érkezett jobb ajánlat, azt érvénytelenítették.

Egy másik hangfelvételen, ahol Gansperger és régi wallisos kollégája, Bodnár Dezső beszélt a reménybeli befektetővel a Városháza eladása kapcsán, még több információ látott napvilágot arról, hogy Berki Zsolt milyen szerepet tölt be a fővárosi önkormányzatnál. „Zsolttól tudom, hogy nagyon brutálisan arra lesz kiírva a pályázat, akit ők akarnak” – mondta Bodnár. Hozzátette: ez benne van az „árban” – utalt vélhetően a jutalékra. „A faszi úgy mozgott az én pályázatom alatt, ott, a Fővárosi Vagyonkezelő Zrt.-ben, mintha ő lenne a vezérigazgató” – vette át a szót Gansperger Gyula, hozzátéve, hogy Berki a fővárosi vagyonkezelő munkatársainak adott utasításokat a Gansperger által megvásárolni kívánt ingatlan adásvétele kapcsán. Bodnár egy olyan találkozót is felelevenít, amikor Barts Balázzsal és Berki Zsolttal futott össze a vagyonkezelő épülete előtt. „[Barts] nem csak hogy kezet fogott vele, majdnem földig hajolt. Magyarul a Zsolt tenyeréből eszik. Én ezt láttam, mert én még hamarabb érkeztem oda” – mondta, majd ismét Gansperger vette át a szót:

Amikor alá kellett írnom az adásvételi szerződést, akkor a Zsolttal kellett megbeszélnem, hogy mikor írjuk alá. Nem a Bartscsal.”

Egy konkrét ingatlan – Rimaszombat utca 2–4. – kapcsán már a jutalék mértéke is szóba került: a vételár 8-10 százaléka, mivel azonban a megvásárolt ingatlan ára 5 milliárd forint körül mozgott, Bodnár jelezte, hogy az összeg „alkuképes”.

Felmerül a kérdés, hogy Berki Zsolt hogyan vált egy főpolgármester-helyettes táskás emberévé, aki „frontol”, aki elvégzi a piszkos munkát? Erre részben Barts Balázs válaszolt, elmondta, hogy 2017-ben találkozott először Berkivel. „Jelentkezett befektetői kapcsolattartóként a BFKV-nál, a Ráday utcában található két telek iránt érdeklődve. Az értékesítésre – nyilvános pályázat és anonim licit alapján – sor került, amely 3 milliárd forint bevételt eredményezett a fővárosi önkormányzat számára. Mindez innentől kezdődően kellő alapot biztosított arra, hogy komoly ingatlanpiaci befektetői kapcsolattartónak tekintsem” – szögezte le Barts. Ehhez érdemes hozzátenni:

Berkinek nincs sem ingatlanközvetítői képesítése, sem pedig engedélye, így vélhetően korábbi ingatlanos cégei is összekötőként funkcionáltak befektetők és eladók között.

A városházi kör és Berki közötti ismeretség pedig a vállalkozó testvéréhez, Józsefhez kötődik, ahogyan az már a cikk elején kiderült. A nyilvánvaló kapcsolódás ellenére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban azt nyilatkozta, hogy senkit sem ismer a Berki családból.

Az ügy kapcsán a Mediaworks Hírcentrum kiderítette, hogy nemcsak orosz, hanem olasz befektetőkkel is tárgyaltak a Városháza eladásáról.

A botrány kirobbanása után a résztvevők közül többen takarításba kezdtek, vagyis megpróbálták eltüntetni az adásvétel előkészítésére utaló leveleket, dokumentumokat. Ezek között lehettek azok a bizalmas információkat tartalmazó e-mailek is, amelyeket Berki Zsolték a fővárosi vagyonkezelő egyik ügyintézőjétől, F. Ildikótól kaptak. A Városháza eladásáról szóló egyeztetéseken Bajnai Gordon is részt vett, állítása szerint Gansperger kérésére. A volt kormányfő magas körökben tájékozódott a Városháza értékesítéséről, a tárgyaláson érzékeltette is, hogy a fővárosi önkormányzat részéről egyértelműen megvan az eladási szándék.

A gyanús fővárosi ingatlan-adásvételekkel összefüggésben az elmúlt hetekben számos feljelentést tettek. A rendőrség hűtlen kezelés, csalás, befolyással üzérkedés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt rendelt el nyomozást. Konkrét nyomozati cselekményekről egyelőre nem tudni, a hatóság csupán szűkszavú, általános tájékoztatást adott. Az azonban elkerülhetetlennek tűnik, hogy Berki Zsoltot, illetve a „jutalékos” rendszer résztvevőit kihallgassák a nyomozók.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére