2010. május 14-én, kereken tíz évvel ezelőtt ült össze a rendszerváltozás után hatodik alkalommal szabadon választott országgyűlés. Ez egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát. Az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói az 1989-ben létrehozott választási rendszer hatásaként a mandátumok kétharmadát szerezték meg. A választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett – amivel meg is határozták az elmúlt évtized kormányzati intézkedéseinek fősodrát. A polgári kormányzás évtizede alatt a 2010-es célkitűzések és vállalások 95 százalékban teljesültek – derül ki a Nézőpont Intézet évfordulóra készített tanulmányából.

Az elemzésből kiderül: A polgári kormányzat támogatottsága továbbra is magas, a magyarok hetven százaléka szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő.

Az összes lehetséges ellenzéki kormányfőjelöltnél együttvéve is népszerűbb a miniszterelnök, a magyarok 46 százalékának támogatását tudja maga mögött.

Volt min dolgozni

A 2010-es kormányváltáskor Magyarország gazdasága „ezer sebből vérzett”: a Magyarországot legyengülten érő nemzetközi pénzügyi válság még javában tartott. Az államadósság az egekig jutott a balliberális kormányzás alatt: 2002-ről 2010-re, 55 százalékról 80 százalék fölé emelkedett. A költségvetési hiány pedig már a pénzügyi válságot megelőzően, egy ponton meghaladta a 9 százalékot.

A 2010-es a gazdasági válság mellett az országot morális válság is sújtotta, ami jelentősen aláásta az ország rendjét, csökkentette a közbiztonságérzetet. Hogy a Magyar Gárda színre léphetett, az is az állami intézményekkel szembeni bizalomhiányból eredt. Egyértelműen csorbult a magyar rendőrség méltósága és a magyar családok biztonságérzete, ez mutatkozott meg olyan szélsőségek megerősödésében, mint például a 2008-2009-es cigány-gyilkosságok elkövetőinek bűntettsorozatában- olvasható a tanulmányban.

Az egészségügy helyzete is rettenetes volt, 2010-re teljesen háttérbe szorult. A gazdasági válság ezt a területet is sújtotta, de a balliberális kormányzás fizetőssé akarta tenni. Mindezt úgy, hogy többek között elavult volt a mentőszolgálat eszközállománya, nem támogatták megfelelőképp a fiatal orvosok praxishoz jutását, perspektíva híján az orvosok nagy számban vándoroltak külföldre, a szakdolgozók méltó bérezése pedig szintén kormányzati támogatásra várt.

2010 után

A „nemzeti ügyek politikáját” meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira volt hivatott választ adni. A gazdaság terén elért legfontosabb eredmény: a 800 ezer új munkahely létrejötte. A polgári fordulat feltételét jelentette, hogy a korábbi, segélyalapú társadalom munkaalapúvá váljon. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette.

2010 után helyreállt a magyar rendőrség megítélése és a magyar családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett pedig az áldozatok védelmét helyezték középpontba. Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz való jutás támogatásával és az egészségügyi bérek emelésével perspektívát kaptak az egészségügyi dolgozók. A kiszámítható létbiztonság megteremtése érdekében többek között nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

A Nézőpont Intézet mérései azt mutatják: a magyarok 70 százaléka szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő. Ez az eredmény egyértelmű mutatója a 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességének.