Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek elmondta: a két bangladesi férfit a Helsinki Bizottság képviselte. A kormány álláspontja szerint a jogi támadás mögött az áll, hogy a bevándorláspártiak továbbra is próbálják nyomás alatt tartani Magyarországot és lebontani a határvédelmet. Ennek fontos része a tranzitzóna, amely szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához. A magyar hatóságok a munkájukat végzik. A tranzitzóna elleni politikai és jogi támadások folyamatosak – emelte ki.

Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezők önként léptek a tranzitzónába, jogosan tartották őket ott a hatóságok és onnan szabadon visszatérhettek Szerbiába. Emellett a tranzitzónában történő elhelyezés körülményei tekintetében sem sérült az embertelen bánásmód tilalma. A Nagykamara döntésével az ügy vizsgálata jogerősen lezárult.

A miniszter felidézte: az ügy előzménye, hogy két bangladesi férfi, Ilias és Ahmed, 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarország irányában nem tudtak tovább haladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát.

Varga Judit szerint a

A tranzitzónák szabályozott, ellenőrzött körülmények között adnak lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához. A tranzitzónában senki sincs fogva tartva, oda saját szabad akaratukból lépnek be azok, akik menedékkérelmet akarnak benyújtani a magyar hatóságokhoz, és addig vannak ott, amíg az eljárás le nem zárul, vagy amíg nem távoznak onnan.

Az ügy a kormány kérésére került a Nagykamara elé, mert az az európai jogfejlődés szempontjából jelentős kérdéseket vetett fel. A Nagykamara az EJEB héttagú kamarája által 2017. március 14-én hozott ítéletével szemben a fogva tartás kérdésében Magyarországnak adott igazat – fejtette ki a miniszter.