Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Elolvastuk a könyvet, amit Orbán Viktor ajánlott

Bertha László

2018.03.19. 15:10

Európa furcsa halála - avagy a könyv, amely a magyar miniszterelnök érdeklõdését is felkeltette.

Ha nem mondjuk meg világosan, hogy mi történik Magyarországgal, és miért történik, ami történik, akkor senki nem fogja megérteni. S ha nem értjük meg, nem is hozhatunk jó döntést három hét múlva”

írta Orbán Viktor a közösségi oldalán, kezében a brit szerző, Douglas Murray könyvével.

Douglas Murray könyve gyakorlatilag az egész nyugati világban nagy népszerűségre tett szert, legyen szó az író hazájáról, vagy éppen a számunkra távoli Ausztráliáról, ahol az illegális bevándorlás révén hasonló problémákkal szembesül a hétköznapi ember.

Murray könyve – ahogyan az már az ajánlóban is olvasható – egy személyes hangvételű számvetés az öngyilkosságra készülő öreg kontinensről és kultúrájáról. A szerző nemcsak a híradásokra, hanem saját és átlagemberek tapasztalataira is hagyatkozik; megfordul azokon a helyeken, ahol a bevándorlók partot érnek, valamint ott is, ahova végül eljutnak.

Douglas Murray brit neokonzervatív író, újságíró és politikai kommentátor. Cikkei többek között a Standpoint, a The Wall Street Journal és a The Spectator lapjain jelennek meg. Az Európa furcsa halála (The Strange Death of Europe) című könyvről tavaly októberben már mi is írtunk, most azonban az olvasó végre magyar nyelven is kezébe veheti az Alexandra Kiadó jóvoltából.

A brit szerző kronologikusan halad végig Európa elmúlt évtizedeinek legsúlyosabb válságán, melynek során néhány év alatt közel-keleti és afrikai bevándorlók millióval árasztották el közös otthonunkat, Európát. Mindennek következménye többek között az iszlám terrorizmus és bűnözés, a no-go zónák kialakulása, valamint az, hogy egyre több ember érzi úgy, idegen saját hazájában.

Annak ellenére, hogy Murray ateista, a kontinensünkre nézve egy másik fenyegetésnek azt tartja, hogy Európa elveszítette bizalmát a hitében, a hagyományaiban és az örökségében, melyre egy idegen, hódító kultúrával szemben támaszkodhatna. Az egyetemeken és a mainstream médiában azonban politikai korrektség és a bűntudat zsarnoksága uralkodik, aki kritikus a bevándorlással szemben, azt idegenellenesként, rasszistaként és iszlamofóbként bélyegezik meg.

Európa a vesztébe rohan

Az író szerint az elmúlt évtizedekben ideérkező – főképp muszlim – embertömegek teljesen át fogják formálni otthonainkat. A legális és az illegális bevándorlás közötti határvonal a jövőben is egyre vékonyabb lesz, és egyre kevesebb remény marad arra, hogy ez az egész folyamat visszafordítható vagy egyáltalán megállítható legyen. Minél tovább maradnak azok a bevándorlók, akik már megérkeztek, annál nehezebb lesz őket kitoloncolni. Minden egyes új bevándorlóval megváltozik Európa jövője.

Idővel, még ebben az évszázadban, először a nagyobb városok, majd egész országok azzá válnak, aminek eddig tettették magukat: »bevándorlók országává«”

 – írja Murray, akinek álláspontja szerint – ironikus módon – éppen azok lesznek az iszlám által a legnagyobb veszélynek kitéve, akik baloldali, liberális értékeiknél fogva leginkább bedőltek az európai integráció ígéretének.

Az Európa furcsa halála szerzője úgy látja, hogy a Merkel és más nyugat-európai vezetők által 2015-ben megszabott bevándorlást támogató és azt elősegítő politika a jövőben sem fog változni:

Kevesen ismerték el a politikusok közül, hogy az utóbbi idők tömeges bevándorlásakor tanúsított hozzáállásuk kapcsán bármi megbánni való lett volna. Semmi nem bizonyítja, hogy meg akarnák változtatni a mostani gyakorlatot.”

A 2015-ös események tehát végeláthatatlanul felgyorsították az eddigi folyamatokat. Egyvalami azonban világosan megmutatkozott: a bevándorlási válság során Kelet-Európa országai fellázadtak a Nyugattal szemben.

Miért maradt a józan ész pártján Kelet-Európa?

Douglas Murray a könyvében arra tesz kísérletet, hogy kiderítse, a számos okból kifolyólag vesztébe rohanó Nyugat-Európával szemben Kelet-Európa, köztük Magyarország is, miért ennyire más? Az író megjegyzi, hogy a krízis alatt – akárcsak a korábbi években – elképzelhetetlen volt, hogy egy nyugati jobboldali politikus akár feleolyan erőset is mondjon, mint egy kelet-európai baloldali vezető.

A V4-ek (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) Merkel felfogásával szemben ellentétes nézeteket vallottak: „Kritizálták a kancellárt, és visszautasították a berlini és brüsszeli migránskvótát. Amikor a svéd hatóságok, az Európai Bizottság és mások 2016 januárjában beismerték, hogy a náluk tartózkodó embereknek nincs joguk menedéket kérni, Jean-Claude Juncker tovább erőltette, hogy kvótarendszer alapján osszák szét a bevándorlókat Európa államai között.”

A kelet-európai vezetők – élükön Orbán Viktorral – azonban továbbra is kiálltak a saját érdekeik mellett, akiket a bevándorlás- és kvótaellenes politikájukban saját népük is támogatott.

Murray a könyvében felidézi a magyar miniszterelnök azon 2015-ös beszédét is, melyben nyilvánosan kritizálta a tömeges bevándorlást támogató Soros Györgyöt, amiért az mindent támogat, ami a nemzetállamokat gyengíti. Soros erre úgy válaszolt, hogy az általa támogatott számtalan csoport valóban azt teszi, amit Orbán mond.

A terve az, hogy a nemzetállam határait védje, és a menekülteket tekinti e terv akadályának. Mi a menekülteket védjük, és a határokat tekintjük akadálynak”

– idézi a szerző Soros György válaszát Orbán Viktor kijelentéseire.

Hogy mi is valójában az oka a „Kelet másságának”, arra a könyvben Murray Chantal Delsol ’90-es években történt megfigyeléseit hozza fel:

Egyre inkább meggyőződtem arról, hogy ebben a régióban kell keresni a válaszokat a kérdéseinkre… E különbséget látva rájöttem, hogy az utolsó ötven év jóléte elfejtette velünk az élet tragikus dimenzióit.”

Ez pedig, ahogyan Murray megjegyzi, nem törlődött ki a kelet-európaiakból. Ezek az országoknak talán nem volt olyan lelkiismeret-furdalásuk sem, hogy ők lennének felelősek a világ összes problémájáért; „vagy csak látták, hogy mi történik a Nyugaton, s úgy döntöttek, ezt nem akarják maguknak” – teszi hozzá a brit író.

Ne legyenek illúzióink – Magyarország is veszélyben van

Douglas Murray szerint mind a média, mind a politikai elit bagatellizálni kívánja a bevándorlás veszélyeit.

Ahogyan ez a könyv is állítja, folyamatos törekvés van arra vonatkozóan, hogy az európai közvélemény ne higgyen a saját életében látott bizonyítékoknak. Könyvem egyik célja épp az, hogy rámutasson, semmi értelme ennek a színjátéknak – nincs értelme úgy tenni, mintha a körülöttünk zajló események nem a lehető legnagyobb kulturális változást jelentenék”

– írja Murray a könyv utószavában.

Hogy ez a veszély Magyarországon egy szerencsétlen politikai fordulat következtében mennyire is lenne valós, arra jó példa Svédország esete, amely 1950-ben még majdnem teljesen homogén volt, egy évszázaddal később a bevándorlás következtében teljesen más országgá alakul majd:

Sokunk élettartamán belül Svédország, hasonlóan a legtöbb nyugat-európai államhoz, teljesen felismerhetetlen lesz saját lakói számára.”

Hogy hogyan jutott el idáig Nyugat-Európa, hogy milyen veszélyeket tartogat a bevándorlás a nemzetállamokra, a keresztény kultúránkra és saját életünkre, annak kitűnő összefoglalója mindaz, amit Douglas Murray leírt. Azok számára, akik tudni akarják, hogy pontosan milyen jövő vár Európára, hogy milyen forgatókönyvek állnak előttünk, és hogy ezáltal mi a tétje a magyar választásoknak is, azoknak kiváló olvasmány az Európa furcsa halála című könyv, mely immár magyarul is megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a kiadó honlapján.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére