Szolgálataik és működésük a legtöbbször egybeesnek a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok elvárásaival, filozófiájával és óhajaival. Ezért természetesen meg is kapják jól megérdemelt jussukat. A szervezet 2016-os pénzügyi beszámolója szerint tavaly szinte teljes egészében Soros György alapítványai finanszírozták a szervezet működését. Hazai forrásként mindössze kétmillió forintnyi adófelajánlást tud felmutatni, ami költségvetésének apró hányadát tette ki 2016-ban.

A döntően külföldről származó Soros-pénzek mellett a Helsinki Bizottsághoz érkezett még  pár millió az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság részéről is.

A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években több mint negyedmilliárd forint támogatást szakított a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, és a liberálisok által "emberbarát milliárdosnak" hívott nemzetközi spekulánshoz kötődő Oak Alapítványtól.

Az Európai Bizottságtól 433 millió forint ütötte a markukat, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától 113 millió forint támogatásban részesültek. Az Európai Bizottság közel 200 millió forintot biztosított a Helsinki Bizottság migrációval kapcsolatos programjaira, valamint további tízmilliókat olyan haknikra, melyek keretében "szemléletformáló képzéseket" (szabadabban fogalmazva: liberális agymosást) tartottak bírák, ügyvédek és civilek számára.

Ezeken felül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága külön támogatást adott a Helsinki Bizottságnak, hogy tíz nyelven elérhető tájékoztató füzeteket állítson össze a migránsok számára.

Minden elfogultságot félretéve, a Helsinki Bizottságról megállapítható, hogy egy bevándorláspárti szervezet. Megszólalásaik alapján nyíltan szembe helyezkednek a magyar kormány migrációs álláspontjával, ami a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a magyarok többségének (60%) véleményét is fedi. De nemcsak megszólalásaik, hanem működésük is méltán bizonyítja, hogy egy bevándorlást pártoló szervezetről van szó. Felmerül a kérdés, ha magukat nem hajlandóak külföldről támogatott szervezetként elismerni, ragaszkodnak a magyar státusukhoz, akkor miért mennek szembe a többség véleményével és akaratával?

A Helsinki Bizottság gyakorta kérkedik azzal, hogyan segíti az illegális határátlépőket. Ugyanis a szervezet már több esetben is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy jogorvoslatot követeljen ki migránsoknak.

Csakhogy érthető legyen, mi a probléma: a Magyar Helsinki Bizottság olyan ügyfelekkel büszkélkedik, akik illegális határátlépést követtek el, és akikkel szemben a magyar szervek az uniós és magyar jogszabályok betartásával eljárást kezdeményeztek, mivel hazai és nemzetközi szabályokat hágtak át. A Helsinki Bizottság olyan emberekért pereskedik a  – migráció terén szintén részrehajló – Emberi Jogok európai Bíróságánál, akik útleveleiket eldobálva, átvágva a zöld határon, illegálisan léptek Magyarország és az Európai Unió területére. A Helsinki Bizottság jószolgálatának hála, pedig a magyar adófizetők pénzéből történik az indokolatlanul kesergő migránsok kártalanítása.

Hogy egy konkrét példát említsünk: az Ilias és Ahmed ügyben a Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróságig ment, amely a bangladesi bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommillió forint ügyvédi költséget ítélt meg. (Halkan jegyzem meg, hogy az ilyen eljárások során, ha a bevándorlók esetleg időközben felszívódnak, akkor a kártérítés összege is a Helsinki Bizottságnál landol.)

Az MHB nemrég a kormányt is beperelte, jó hírnevének sérelmére hivatkozva, miután a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. pontjának indoklásában fel van tüntetve a szervezet neve. A bizottság kétmillió forint sérelmi díjat követelt, valamint a kérdőívek bezúzatását.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az elmúlt héten csütörtökön a Magyarországról szóló brüsszeli, európai parlamenti LIBE-meghallgatáson kritizálta a magyar jogállamiság helyzetét. Pardavi Márta felrótta a kormánynak, hogy a mai napig sérülnek a migránsok jogai a déli határon, valamint egyoldalúan kritizálta a sajtószabadság helyzetét is.

A Helsinki Bizottság működését vizsgálva nem meglepő, hogy a szervezet egy kiváló hivatkozási alap lett a lusta ellenzéki képviselők számára, akik sorról sorra veszik át a jól bevált liberális mantrákat a Helsinki Bizottságtól. Így van ezzel a gyurcsányista Niedermüller Péter is, aki előszeretettel terjeszti az EP-ben a Helsinki Bizottság által kreált rémhíreket és liberális ítéleteket.

Ami külön érdekességként szolgálhat, hogy a Helsinki Bizottság alapítója és egykori elnöke, akinek ma is nagy befolyása van a szervezet működésére, még 2016 októberében, a liberális táborból elsőként állt ki a balliberális oldal és a Jobbik összefogásának ötlete mellett. Akkor így fogalmazott az Élet és Irodalom hasábjain: "Orbán ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni”.

Felmerül a kérdés, hogy a jótétlélek Helsinki Bizottság vajon nem fog-e a jövőben a migránssimogatás mellett Jobbik-simogatásba fogni. A szervezetről ismert, hogy az igaztalan ügyek bajnoka, így lehet, hogy a végén még Vonáék védelménél fognak kikötni, akik a mai napig sumákolnak, és inkább pénzgyűjtésbe kezdtek ahelyett, hogy bevallanák illegális pártfinanszírozási tevékenységüket.