Próbáljuk nevetés nélkül végigolvasni a szövegét. Azt mondja a jóasszony, hogy „Nemcsak mi, DK-sok, de már az ellenzéki pártok szavazói is jobban bíznak az árnyék-miniszterelnökben, mint bármelyik másik ellenzéki politikusban”.

Nem tudom, Gy. Németh mennyit gondolkodott ezen a briliánsnak szánt megállapításon. Esetleg a haza kommunista bölcse, Gyurcsány Ferenc súgta oda neki, hogy jusson eszébe? Meglehet. Kiben bízhatnának ugyanis ezek a szerencsétlen baloldali szavazók, mint abban a Dobrevben, akit a DK vezére az orruk alá tol?

Rajtuk és a Momentumon kívül ugyanis nincs másik baloldali párt, amelyik egyáltalán átlépné a parlamentbe jutási küszöböt. A lilák is épphogy csak. (A Kétfarkút pedig nem szeretik a Gyurcsány-féle brancsban.)

Arról nem szólva, hogy vajon miért fontos az ellenzéki szavazóknak, hogy most éppen ki a legrelevánsabb árnyék-miniszterelnök? Mit akarna ezzel elérni Gy. Németh egy három és fél év múlva sorra kerülő parlamenti választáson? Ki tudja, mi lesz még akkor? Mit hoz a sors? Mit dob a gép a baloldal számára?

Kunhalmi Ágnes például ismét nekifuthat valamely közintézmény ajtajának, amivel föltornázhatja magát a népszerűségi lista csúcsára. Vagy Hadházy Ákos új zoknit vesz, s a lyuk nélküli lábtyű mutogatásával meghódítja a baloldali szavazóhölgyek szívét, komoly pozíciót fogva magának a miniszterelnök-jelöltek táborában. Netán Gurman Zita nemcsak akkor fut rózsaszín ruhácskájában, ha tévériporter közeledik felé, hanem az egész életvitelét átalakítja, s megújult alakjával a férfiszíveket dobogtatja meg, ami szintén esélyessé teheti Dobrev Klára mellett az áhított kormányfői poszt elnyeréséhez.

Ezek a felvetések persze egytől egyig marhaságok. Fölösleges is lenne róluk beszélni, ha Gy. Németh Erzsébet bejegyzése nem ösztökélne erre.

Egyetlen, némi realitással is bíró következtetést lehet levonni a Dobrevet fényező szövegéből: ez pedig a baloldali izmozás. Hogy azok a szavazók, akik inkább a Momentummal szimpatizálnak, azoknak se jusson eszébe más első számú vezetőt támogatni, mint Gyurcsány Ferenc feleségét. Magyarán a DK hiába döngeti a mellét, hogy a ő a legerősebb ellenzéki párt, támogatottsága bizony elég karcsú. A kilenc százalékos közvélemény-kutatási eredmény nyilván csak látszólagos magabiztosságot kölcsönöz Fletóéknak. Biztos, ami biztos, jobbnak látják üzengetni a 6 százalékos Momentumnak és szavazóinak, hogy eszükbe se jusson Dobrev pozíciójára ácsingózni.

Szóval azt kell valószínűsíteni, hogy ez a se íze, se bűze bejegyzés sem Gy. Némethnek jutott eszébe, hanem a Böszme súgta neki, hogy tegye meg, ezzel is stabilabbnak mutatva a párt baloldali vezető szerepét jelző, amúgy nagyon is rezgő lécet.

De a bejegyzéshez még tartozik egy nagyon is a DK-ra jellemző mondat. Ez így szól: „Mindannyiunknak jobb lenne, ha Dobrev Klára lenne Magyarország miniszterelnöke!”

Csak azért nem nevezem ezt vicces megjegyzést bohóctréfának, mert Gy. Németh mégiscsak parlamenti képviselő. Meg kell adni neki a megfelelő tiszteletet. Nőként különösen. Pedig mindent megtesz azért, hogy a sorait olvastán az ember megfeledkezzen magáról. Hiszen mi az, hogy mindannyiunknak jobb lenne, ha Dobrev lenne a kormányfő? Nem tűnik föl neki, hogy az egyik legnagyobb közjogi méltósággá nem bemondásra lesz valaki? Nem úgy, hogy valaki eldönti, mondjuk Gyurcsány Ferenc, hogy neki mi volna a legjobb? Ha pedig neki Dobrev lenne a legjobb, akkor ebből ez következik, hogy mindenkinek, az egész országnak is jobb lenne.

Istenem, milyen vidám lehet az élet a Demokratikus Koalícióban, ha az egyik magas sarzsijú asszonyság ilyen vicces tartalmú sekélységgel bír megjelenni a nyilvánosság előtt.

Csak az a baj, hogy ők halásosan komolyan gondolják, hogy választás nélkül is kormányra kerülhetnek.

A magyarok azonban ilyenkor Gyurcsányt idézik. – „Egy lószart, mama!”