Orbán Viktor Rómában: Én vagyok az egyetlen politikus, aki azt mondhatja, amit lát
Bokor Gábor
2020.02.05. 11:07
A miniszterelnök tegnap az olasz fővárosban egy konferencián vett részt, ahol az olasz jobboldal vezető politikusaival, többek között Matteo Salvinivel, Giorgia Melonival és Silvio Berlusconival találkozott.
Egyik első találkozásom alkalmával Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök elég konfrontatív volt. Meg akartam látogatni, már nem volt hivatalban, de mindenképpen le akartam róni a tiszteletemet. Kopogtam az ajtaján, ajtót nyitott és azt mondta: teljesen más állásponton vagyok, mint te. Én meg csak álltam és annyit mondtam: Jó napot, miniszterelnök asszony!
– kezdte pódiumbeszélgetését a magyar miniszterelnök Rómában.
A kormányfő beszélt Ronald Reagan volt amerikai elnökről is. Úgy fogalmazott, hogy az ő generációja úgy nézett rá, mint saját élete felszabadítójára. Nélküle nem lett volna esély kitenni az oroszokat Közép-Európából.
Ronald Reagan egyetlen mondata megváltoztatta a világot, ugyanis arra a kérdésre, hogy mi a stratégiája, azt válaszolta: mi nyerünk, ők vesztenek
– emlékeztetett.
Szent II. János Pállal kapcsolatban kifejtette: bár személy szerint kálvinista, többször is találkozott vele. Hangsúlyozta: mindig úgy tekintettek rá, mint a közép-európai országok legjelentősebb védelmezőjére a világpolitikában.
Az egyik választási vereségem után kaptam egy kitüntetést tőle, amit nem szoktak kálvinisták megkapni, és a vele küldött személyes üzenet az volt: nem azért kaptad, amit tettél, hanem amit tenni fogsz
– tette hozzá Orbán.
Róma, 2020. február 4. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Nemzeti Konzervativizmus című konferencián Rómában, a Grand Hotel Plazában 2020. február 4-én. Jobbról Chris DeMuth moderátor | Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
A magyar kormányfőt kérdezték a Fideszről is. A kormánypártról úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy fiatal értelmiségiek voltak azok, akik a pártot alapították, és nem voltak politikai ambícióik sem. De úgy érezték, csinálni kéne valamit, és alapítottak egy mozgalmat, egy radikális, antikommunista pártot.
Nemcsak a nemzeti függetlenség és nemcsak a saját egyéni függetlenség volt a cél, hanem elleneztük a kolonialista gondolkodást, a marxista gondolkodást
– tette hozzá.
Mint mondta: „még mindig fiatal, radikális antikommunistának érzem magam, aki néha kénytelen újra megvívni ugyanazokat a harcokat”.
A geopolitikai helyzetről Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy „ha magyar vagy, egy geopolitikai csapdában élsz: nyugatra a németek, keletre az oroszok, délre a muszlimok. A magyar történelemben elfoglaltak minket az ottománok, a németek és a szovjetek, szóval nem könnyű szuverén nemzetként létezni errefelé”. Az EU-s nehézségek azonban szerinte más nehézségekből fakadnak:
kétféle megközelítés van ugyanis az EU-ban azzal kapcsolatban, hogy miként építsük fel Európát. Az egyik szerint alulról, a nemzetek részéről, a másik felülről, föderalista módon építené. Ez az állandó ellentét az EU-n belül. A kis országok nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan vezetőjük legyen, aki nem látja át a geopolitikai helyzetet
– fejtette ki a miniszterelnök, aki azzal folytatta, hogy „nem vagyunk jobbak, mint más konzervatív vezetők Európában. A különbség, hogy nekünk nincs koalíciós nyomásunk, a közhangulat is egy fokkal kiegyensúlyozottabb, mint Nyugaton”.
Az egyetlen politikus vagyok Európában, aki azt mondhatja, amit lát
– közölte.
Mint mondta: sokan mások ugyanúgy látják a dolgokat, mint ő, a szívük mélyén egyetértenek vele, csak a körülmények nem engedik őket ezt kifejezni, főleg a koalíciós nyomás.
A politika a cselekvésről, nem csak az egy helyben való gondolkodásról szól, a cselekvéshez viszont el kell nyerni az emberek bizalmát és kormányra kell kerülni, csak így tudja egy politikus az általa vallott értékeket képviselni. Magyarországon ő azért szerencsés, mert kétharmada van a parlamentben.
A politika első szabálya, hogy bátornak kell lenni, és vállalni kell a felelősséget, a következményeket
– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az Európai Néppárt bármilyen áron az EU-s hatalmi struktúra része akar lenni, s ezért még a baloldallal is kompromisszumot köt, először középre áll, aztán liberális lesz, majd baloldali, és elveszti az identitását. Ekkor azonban Orbán szerint fel kell tenni a kérdést, hogy minek politizálunk.
Róma, 2020. február 4.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Nemzeti Konzervativizmus című konferencián Rómában, a Grand Hotel Plazában 2020. február 4-én. Jobbról Chris DeMuth moderátor | Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
Az EPP állandóan balra tolódik, ahová tolja a média, és feladja önazonosságát. Ez az európai politika valósága ma
– mondta Orbán, majd azzal folytatta, hogy a magyarok szabadságszeretők, s a magyarok értik, hogy a stabilitás fontos, ezzel magyarázta azt is, hogy Magyarország az egyetlen posztkommunista ország, ahol nem voltak előrehozott választások 1990 után, az első szabad kormány terminusa alatt.
A pénzügyi és a gazdasági siker az alapja minden nemzeti konzervativizmusnak. Ha nincs sikeres konzervatív kormányod helyben, akkor nemzetközileg is nehéz helyzetbe kerülsz. Nagyon hasonló baloldali ellenzékünk van, mint Trumpnak. A nemzet nem tud ellenzékben lenni. Ha ellenzékben vagyunk, akkor is fontos, hogy a nemzet sikeres legyen. Amerikában sokkal jobban utálják némelyek Trumpot, mint amennyire szeretik a hazájukat
– mondta Orbán Viktor, aki szerint a hazádat szeretni kötelesség és ha nem Magyarország az első, akkor mi az első? A magyarok érzik, hogy a nemzet nélkül az egyéni életük sem lenne teljes.
A miniszterelnök elemezte, hogy két okból buktak el a liberális kormányok: nem voltak képesek kezelni a gazdasági világválságot, megvédeni a saját érdekeiket, és elvesztették a versenyt. Másodszor pedig a menekültkrízis idején nem voltak képesek megvédeni a saját népüket és saját határaikat. Ez volt a liberális demokrácia. „A liberális demokráciának vége” – jelentette ki Orbán Viktor. Ami jött, azt nevezhetjük posztliberális demokráciának, kereszténydemokráciának, vagy sok más mindenek is, de liberális demokráciának nem. Mint mondta: a demokrácia két fontos összetevője a szabad részvétel és a sikeres kormányzás.
Amiért a kereszténydemokrácia jó elképzelés, az az, hogy a katolikus eredetű kereszténydemokrácia tiszteli a nemzeti szuverenitást. Sokáig Közép-Európát az európai politikai stabilitásra leselkedő veszélyként értékelték az ottani bonyolult helyzet miatt. De ma ez a legstabilabb régió Európában
– mondta a kormányfő, aki szerint a nyugati országoknak egy növekvő muszlim és egy csökkenő keresztény populációval kell számolniuk. Az eredmény szerinte egy újféle társadalom lesz.
A liberálisok azt hiszik, ez jó, mert nem szeretik a kereszténységet. Azt hiszik, jobb élet lesz. Mi Közép-Európában máshogy közelítünk a kérdéshez. Talán a nyugatiak társadalma boldogabb lesz. De mi nem akarjuk vállalni a kockázatot. Nem akarom nekik megmondani, mit csináljanak, az ő dolguk, de ne mondják meg nekem, mi mit tegyünk
– közölte.
Fotó: AFP
A miniszterelnök arról is beszélt: a menekültválság felvetette az identitás kérdését, ami korábban tiltott volt a Nyugaton, nem volt politikailag korrekt. Felmerült a kérdés, kik vagyunk, merre tart a társadalmunk. Ezek a kérdések nem voltak divatosak az előző időben, de a menekültválság miatt nem kerülhetőek meg. Ezért népszerűek Douglas Murray és Yoram Hazony könyvei Magyarországon.
A többség nem kormányzati többséget jelent, hanem azt, hogy egy véleményen vagy az emberek többségével. A migrációs krízis alkalom az identitásunk meghatározására. Ha a nyugati és közép-európai társadalmak oly különbözővé válnak társadalmi struktúrában, felmerül a kérdés, miként lesznek képesek együttműködni a jövőben
– tette hozzá a kormányfő, aki szerint „Amit mi csinálunk, az nem természetes”, aki szerint nem a kis országoknak kellene a liberális mainstream ellen küzdeni. Ami miatt mégis ezt a szerepet játsszuk, az az, hogy nincs más.
A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy az új nemzedékre vár, új energiára, akik csinálni szeretnének valamit, „új mozgalmakra, új pártokra van szükségünk”.
Jó szerencsét az újaknak a politikában!
– zárta szavait a magyar miniszterelnök.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
